Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 9. hétfő, a tavaszi ülésszak 12. napja - Az útalapról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
712 Az útalap konstrukciójából adódóan ma még az olyan gázolaj- és tüzelőolajfelhasználást is útalaphozzájárulási kötelezettség terheli, amely közvetlenül ni ncs összefüggésben a közúthálózat használatával. Az elmúlt időszakban számos gazdálkodó kifogásolta ezt az eljárást, melynek tarthatatlansága nyilvánvaló. Képviselői interpellációban és bizottsági üléseken is felvetődött e kérdés mielőbbi rendezésének szük ségszerűsége. A törvényjavaslat e problémakört is rendezi. Lehetővé teszi, hogy a közutak igénybevételével közvetlenül össze nem függő gázolaj- és tüzelőolajfogyasztás után fizetett útalaphozzájárulás összege a felhasználók részére visszatéríthető legyen . Annak érdekében azonban, hogy az útalap tervezett bevételi szintje ne változzon, és a közúthálózat fejlesztési programba vett munkái elvégezhetők legyenek, szükség van a gázolaj és a tüzelőolaj fogyasztói árában érvényesülő útalapbefizetési kötelezettsé g növelésére. E lépés indokoltságának reális megítélése érdekében kérem önöket, engedjenek meg egy rövid gondolati kitérőt. Jelenleg a gázolaj és a motorbenzin termelői ára közel azonos, miközben a fogyasztói ár jelentősen eltér egymástól. Az eltérést alap vetően a termék adóztatásának eltérő szintje okozza. Úgy is fogalmazhatok, hogy adózási szempontból az egyik termékcsoport – a gázolaj – preferált, mígy a másik – a motorbenzin – diszpreferált. Ennek a megkülönböztetésnek a gazdaságpolitikai indítéka alapv etően az volt, hogy a legnagyobb gázolajfelhasználók – a mezőgazdaság, a vasút, a hajózás, illetve a tüzelőolajfelhasználó ipari erőgépek – költségterhelése kisebb legyen. Ezáltal ezeken a területeken a felhasználók lényegében közvetlen támogatást élvezn ek. Ezt a problémát rendezi a törvényjavaslat, és állítja helyre az eddigi hibás árszerkezetet. Nem hallgathatom el, hogy ez a rendelkezés a gázolaj árának bizonyos növekedésével járhat, amely változatlan költségstruktúra mellett a fuvarozási költségek kis mértékű emelkedését jelentheti. Ezzel szemben áll viszont az az előny, hogy fölgyorsulhat az az átépítési program, mely a városokat elkerülő szakaszok, hidak és útkorszerűsítések segítségével csökkenti az üzemanyagfelhasználást, és növeli a közlekedés biz tonságát. Végül a sorban utolsó, de jelentőségét tekintve semmiképpen sem kevésbé fontos negyedik érv, amely az útalap működési feltételrendszerének megváltoztatása mellett szól, az, hogy az útalap számára is biztosítani kell azokat a jogi garanciákat, ame lyek a jövőbeni működésnek elengedhetetlen előfeltételeit jelentik. Az útalap – mint elkülönített állami pénzalap – eddig is ellenőrizetten működött. Jelenleg is működik az a társadalmi bizottság, amelyben az Országgyűlés környezetvédelmi, költségvetési, v alamint gazdasági bizottságának képviselői mellett a szakterület érdekképviseleti szerveinek delegáltjai és elismert szakemberek vesznek részt. Ők ellenőrzik a jogszabályok szerinti összegek befolyását és annak felhasználását. Az államháztartási törvény te rvezete előírja, hogy az elkülönített állami pénzalapok 1993. január 1jétől csak törvényi szabályozás keretei között működtethetők. Az útalap meghatározó forrásait képező, üzemanyagértékesítéshez kapcsolódó befizetési kötelezettség – annak adójellege mia tt – és a gépjárművek adóztatásából származó útalapbevételi rész értékmegőrzéssel is összefüggő változtatása ugyancsak az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Mindezek miatt feltétlenül indokolt, hogy az útalap működését törvény szabályozza. Tisztelt Ország gyűlés! Befejezésül – mintegy összefoglalásként – szeretném kiemelni, hogy a törvényjavaslat megteremti azokat az útalap működéséhez elengedhetetlenül szükséges jogi és pénzügyi feltételeket, melyek hosszú távon lehetővé teszik az országos közúthálózat műk ödőképességének megőrzését, előmozdítják – nemzetközi pénzintézeti hitelek, valamint a koncessziós rendszerű autópályafejlesztések segítségével – a fejlesztési lemaradások csökkentését, majd fokozatos, a jövő évezred első évtizedének végére megvalósítható felszámolását. Ehhez kérem támogatásukat.
