Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 9. hétfő, a tavaszi ülésszak 12. napja - Az útalapról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - RUDICS RÓBERT, a gazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György):
713 Tisztelt Országgyűlés! Remélem, hogy a benyújtott törvényjavaslat és az ahhoz mellékelt tájékoztató elegendő alapot biztosítanak az érdemi vitához, és a vitát követően lehetővé teszik az útalap konstrukciójának új alapokon megvalósuló működtetését. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Elsőként megadom a szót Rudics Róbertnek, a gazdasági bizottság előadójának. Felszólaló: Rudics Róbert, a gazdasági bizottság előadója RUDICS RÓB ERT, a gazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság lefolytatta a vitát az útalapról szóló törvénytervezetről és a vele párhuzamosan benyújtott távlati közúthálózatfejlesztési programról. Az ülésen a minisztérium, a KHVM kép viselője elmondta, hogy tulajdonképpen azért van szükség ennek a törvénynek a megalkotására – azért is szükség van – , mert az államháztartási törvény, amelyik szintén tárgyalás alatt áll, 1993tól elkülönített pénzalapok kezelését csak törvény alapján tesz i lehetővé. A törvényjavaslattal együtt megkaptuk a távlati közúthálózatfejlesztési programot, és ennek a finanszírozásában nagy szerepe lenne – a koncessziós megoldások mellett – az útalapnak, mivel az útalap lehetővé teszi az állami és ezen túl önkormán yzati tulajdonban és kezelésben lévő országos közúthálózat üzemeltetését, fejlesztését, fenntartását. 1994. január 1jéig fokozatosan megszűnik az útalapnak a költségvetést pótló, kiegészítő szerepe, és azok a bevételek, amelyek az üzemanyagok értékesítése mellett kerülnek befizetésre, valamint a belföldi tulajdonú gépjárműadóbevétel központi 50%a és a külföldi tulajdonban lévő gépjárművek által fizetett adó 100%a az útalapba fog befolyni 1994. január 1jéig, és addig is lépések történnek a minél nagyobb összegű befizetésekre. Forrásbővítésre is lehetőség nyílik, hiszen azáltal, hogy az útalap mint intézmény hiteleket vehet fel, pénzpiaci műveleteket végezhet, és ezek kamatai vagy az esetleges közlekedési bírságok szintén gyarapíthatják az útalap bevétele it. Lehetőség nyílik arra, hogy azok a befizetések, amelyek nem szorosan, szigorúan kötődnek a közúthasználathoz, az áfavisszatérítéshez hasonlóan visszaigényelhetők legyenek, így a vasúthálózat, a hajózás vagy a mezőgazdasági célú üzemanyagfelhasználás. Képviselőtársaim közül néhányan föltették azt a kérdést, hogy hogyan nyílt lehetőség – tulajdonképpen nem szorosan a törvényhez tartozik – az M1es autópálya esetében a koncessziós tender kiírására, amíg az ágazati törvények nem készültek el. Erre azt a t ájékoztatást kaptuk, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény nincs ellentétben a koncessziós kerettörvénnyel, és amire a konkrét szerződéskötések megtörténnek, addigra reményeink szerint sikerül majd megalkotnunk az ágazati törvényeket is. A környezetvéd elmi bizottság jelen lévő képviselője szintén kérdést tett fel azzal kapcsolatban, hogy az így megnövekedett bevételekből milyen mértékben szeretne a tárca autópályaépítéseket finanszírozni, illetve milyen megoldásokat látnak a kamionforgalom közútról vas útra való terelésére. A válaszban elhangzott, hogy a kamionforgalom vasútra terelésére megkezdték az előkészületeket, de ezzel párhuzamosan szükség van továbbra is autópályák építésére, és ezek finanszírozására elsősorban a koncessziós megoldásokat látják elképzelhetőnek. Miután a bizottság tagjai meggyőződtek arról, hogy ennek a törvénynek a meghozatala alapjában nem jelent újabb terheket a gépkocsit használó állampolgárok számára, ezután a bizottság egyhangú szavazással úgy döntött, hogy a törvényjavaslat ot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Pintér István, a költségvetési bizottság előadója.
