Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 3. kedd, a tavaszi ülésszak 11. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
669 1991. júliusában a megyei főügyészséghez fordultak, és konkrét ügyben vizsgálatot kértek a dolgozói követelések valódiságát illetően a vállalat volt vezetőivel szemben. A megyei főü gyészség még a mai napig sem indított vizsgálatot az inkriminált ügyben. Kérdés, hogy miért nem. Közben ugyanazok a személyek – vagyis a vállalatnak a volt vezetői – alapos gyanú szerint újabb bűncselekményeket követtek el zavartalanul, senkitől sem háborí tva. Ezt annak ellenére tették, hogy a károsult vállalat a bűnüldöző szerv segítségét kérte több módon ezen cselekmények megakadályozására és felderítésére. Tehát folyik a volt vezetők ellen rendőrségi vizsgálat, de azok olyan bátrak, vagy valakik részéről olyan bíztatást kapnak, hogy újabb, különösen nagy kárt okozó cselekményeket követnek és követhetnek el. Kérdésem: milyen szempontok szerint jár el a nyomozó hatóság a vizsgálatoknál? Milyen szempontok szerint hozza meg a határozatait a visszaélést elköve tőkkel szemben? Előfordulhate vajon, hogy politikai okok miatt hunynak szemet az elmúlt rendszer által ittfelejtett, úgynevezett szakember kényurak viszszaéléseinek? Arra pedig gondolni sem merek, hogy a bűnüldözők közvetlen anyagi hasznot remélnek vagy k apnak azért, hogy szemet hunynak e különösen veszélyes emberek tettei felett. (Az elnök a beszédidőre figyelmeztetve megkocogtatja a poharát.) Tude a tisztelt legfőbb ügyész úr olyan, privatizációval összefüggő bűncselekményről, amikor az elkövetők felelő sségre vonattak volna, vagy erre irányuló eljárás folyamatban lenne? Az ország közvéleménye előtt nap mint nap játszódnak le súlyosabbnál súlyosabb, az állami tulajdon sérelmére elkövetett cselekmények, többnyire egyéni haszonszerzés céljából, alapos gyanú szerint azoknak a részéről, akiknek az állami tulajdon megőrzése… (Az elnök a beszédidőre figyelmeztetve megkocogtatja a poharát.) … és gazdaságos működtetése lenne a kötelességük. Rögtön befejezem, elnézést. (Közbeszólás: Zöldséges pavilon, így van?) Mit tesz közben az ügyészség, a nyomozó hatóság? A látszat sajnos az, hogy egy tyúkot ellopni bűn, százat súlyos bűn, de százezret akár dicséretes cselekedet is lehet. Hogyan foglal állást ezzel kapcsolatban az ügyészség? Mi akadályozza meg az ügyészséget, a bűnüldöző szerveket abban, hogy különösen nagy kárt okozó tolvajokkal, hűtlen kezelőkkel, orgazdákkal, úgynevezett önprivatizációkkal szemben úgy járjanak el, mint azokkal szemben, akiknek esetleg csak apró morzsák eltulajdonítása nyomja a lelkét? Köszönöm szépen, és várom a tisztelt legfőbb ügyész úr válaszát. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr válaszol. Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész válasza GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész: Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az országban végbemenő gazdasági, jogi folyamatok, társaságok megalakulása, állami vállalatok gazdasági társaságokká átalakulása, az állami tulajdon magántulajdonba adása részben az Állami Vagyonügynökség, részben a cégbíróságok fölü gyelete alatt megy végbe. Sem a gazdasági folyamatok, sem a Vagyonügynökség működése fölött az ügyészség felügyeletet nem gyakorol, az ÁVÜ tevékenységét pedig az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A legfőbb ügyész cégbírósági végzések ellen élhet törvényességi óvással, és ezt törvénysértés esetén a tapasztalatok szerint teszi is. A képviselő úr bíráló tartalmú kérdéseiben általában együtt szerepel a rendőrség és az ügyészség mint nyomozó hatóság, ezért erről hadd szóljak néhány szót. A magyar jog szerint az áta lános hatáskörű nyomozó hatóság a rendőrség. Ez azt jelenti, hogy ha külön jogszabály nem bízza a nyomozást más hatóságra, akkor a rendőrségnek kell nyomoznia. Azt, hogy mikor nyomoz az ügyészség, egy külön törvény mondja meg. Ez szám szerint nem éri el az évente regisztrált bűncselekmények egy százalékát. Az itt szóba hozott bűncselekménynél –
