Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 3. kedd, a tavaszi ülésszak 11. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
670 gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeknél – a rendőrség nyomoz, az ügyészség dolga pedig az, hogy felügyelje a nyomozás törvényességét. A nyomozás befejezésével a rendőrség az iratokat elküldi az ügyészségnek, amely, ha ennek a jogi föltételei megvannak, vádat emel. Ez úgy történik, hogy a vádiratot vagy a vádindítványt a bírósághoz megküldik. Az ügyészség tehát túlnyomórészt egy jogi hatóság. Nem foglalkoztat inf ormátorokat, nincsenek titkos ügynökei, nincsenek detektívjei. Az illetékes városi vezető ügyész nem főnöke a városi rendőrkapitánynak, a megyei főügyész sem a megyei rendőrfőkapitánynak. A rendőri szervezet vezetője az országos rendőrfőkapitány, akit a be lügyminiszter úr nevez ki, és a rendőrség munkájáért a kormányzati felelősséget a belügyminiszter úr viseli. Ebben legfeljebb annyi az érdekesség, hogy a belügyminiszter úr akként felel a rendőrség munkájáért, hogy a magyar jog szerint konkrét ügyben a ren dőrséget nem utasíthatja. Az interpellációban említett visszaélésekkel kapcsolatban tehát a rendőrségnek kell nyomoznia. Ha ilyen ügyben az ügyészséghez érkezik följelentés, akkor azt a büntetőeljárási törvény szerint az ügyésznek át kell tennie az illeték es rendőrhatósághoz. A törvény arra is lehetőséget ad, hogy maga rendelje el a nyomozást, vagy a nyomozás teljesítésére a rendőrséget utasítsa. Elvileg a nyomozást magához is vonhatja, ezt a törvény lehetővé teszi, de ezzel az ügyészség ritkán él, azé rt, mert ehhez a rendőrség jobban ért, vagy hogy szebben fogalmazzak, ehhez a rendőrség a jobban fölkészült hatóság. Mindezt azért mondtam el, hogy látható legyen: a rendőrség ügyében nem a legfőbb ügyészhez kell interpellálni. Az interpellációban a képvis elő úr említést tesz egy, a HajdúBihar megyei képviselők által aláírt beadványról. Ezt 11 képviselő úr írta alá. Tavaly ebben a teremben vettem át Szabó Lukács úrtól, és még aznap kézbesítettem is a Markó utcába. A képviselő úr azt veti szememre, hogy a m egyei főügyészség mind a mai napig nem indított vizsgálatot az inkriminált ügyben. Hadd mondjam, hogy a megyei főügyészség még a képviselői beadvány előtt ugyanebben a tárgyban tényföltáró vizsgálatot rendelt el, mert a vállalattól érkezett már korábban eg y ilyen beadvány. Ennek az eredménye alapján, és a képviselő úrtól átvett beadvány alapján a büntetőeljárásról szóló tövény 125. §ának (2) bekezdése alapján az ügyet az Országos Rendőrfőkapitányság vizsgálati osztályának adtuk át. Mivel ők a rendelkezésre álló anyag alapján nem tudtak dönteni a nyomozás elrendelésének a kérdésében, ezért a följelentés kiegészítését rendelték el. Ezzel tavaly december 27ére végeztek. Az összegyűlt információk alapján hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt az ORFK vizsgálati f őosztálya vizsgálatot rendelt el. Ez idő szerint a libák értékesítésével kapcsolatban jelenleg 5 megyei rendőrfőkapitányság és 1 városi rendőrkapitányság rendelt el nyomozást. Ezek az eljárások folynak, de hadd mondjam, hogy mindezt rendre, időben megírtam Szabó Lukács képviselő úrnak. S végül hadd reflektáljak általánosságban feltett néhány kérdésre. Megfelele a rendőrség és az ügyészség annak az elvárásnak, hogy a visszaéléseket gyorsan és alaposan derítsék fel? Az ügyészségre nézve azt mondhatom, hogy e rejéhez mérten az ügyészség jól ellátja a nyomozások törvényességének fölügyeletét. Ugyanazzal a létszámmal több mint háromszorosára megnövekedett bűnözést kell ennek a kijelentésnek az értékelésénél szem előtt tartani. De ezen túlmenően tőle telhetően is segíti a rendőrség nyomozati munkáját. S ha erre törvényes alap van, akkor vádat emel, s a vádat a bíróság előtt képviseli. Tavaly 78 344 ügyben. S a bíróság előtt az ügyész azon van, hogy aki bűncselekményt követett el, azt a tett súlyának megfelelően elí téljék. Képviselő úr azt kérdezi, hogy milyen szempontok alapján jár el a nyomozó hatóság, s előfordulhat vajon, hogy politikai okokat, indítékokat is figyelembe vesz. Az ügyészség dolga az, hogy fölügyelje a rendőri nyomozás törvényességét, és e fölügyele ti munkájának a szempontjait a büntető törvénykönyv határozza meg. Ez mondja meg, mi a bűncselekmény. Az eljárást pedig a büntetőeljárási törvény szabályozza, az ügyészség munkájában más szempont nincs. Az ügyészség dolga arra is ügyelni, hogy akármilyen p ártállás vagy politikai fölfogás a büntetőeljárásban sem előnyt, sem hátrányt ne jelentsen.
