Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 3. kedd, a tavaszi ülésszak 11. napja - Az ENSZ békefenntartó erők (UNPROFOR) magyarországi átvonulásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - HEGEDŰS ISTVÁN (FIDESZ) - ELNÖK (Szabad György): - MÉCS IMRE (SZDSZ)
630 Biztosíthatom önöket, ha bármi probléma merül fel vagy bármilyen nehézség, abban a pillanatban a Kormány az Országgyűlés elé fogja ezt tárni. Ezért kérem, hogy azt a megfogalmazást, amit a Kormánynak a felhatalmazása jelent, így értelmezz ék, hogy a magyar közjognak, a Magyar Alkotmánynak és a józan észnek megfelelően fogjuk ezt a kérdést intézni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Hegedűs István, a Fiatal Demokraták Szövetsége részérő l. Felszólaló: Hegedűs István (FIDESZ) HEGEDŰS ISTVÁN (FIDESZ) Köszönöm, Elnök úr. Amit most a miniszterelnök úr elmondott, illetve Király Béla képviselő úr is javasolt, személyes véleményem szerint elfogadható álláspont. Csak anynyit szeretnék mondani – mint a bizottság előadója – , hogy tegnap ezek az érvek nem hangzottak el. Jelen volt a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium egyegy képviselője és ezeket a szempontokat ott nem mondták el, ezért foglaltunk mi úgy állást, ahogy. Hozzá kell még te nnem, hogy az is befolyásolta a bizottságokat az állásfoglalás kidolgozásban, illetve a módosító indítvány megtételében, hogy egyelőre ilyen kérés a Magyar Köztársasághoz nem érkezett, hanem kizárólag az átvonulásról beszélt a Biztonsági Tanács határozata is – de én ezt csak a körülmények jobb megértése érdekében szeretném elmondani. Ha elnök úr még megengedné nekem, akkor Pap András véleményére szeretnék reflektálni, először mint a bizottság előadója. Én igyekeztem valóban a történelmi hűségnek megfelelően az ott kibontakozott vitát ismertetni és a különböző álláspontokat. Nem a saját álláspontomat adtam elő, nem is használtam olyan kifejezéseket, amilyeneket Pap András idézett most. Azt a kifejezést, hogy "pánikszerűen", azt a bizottsági vitában mondtam el véleményemként, és most – bizottsági előadóként – ilyen részletekbe nem bocsátkoztam, és nem is gondoltam, hogy ez a kifejezés most ide való volna, sajnálom, hogy Pap András a bizottsági ülésen elhangzottakat és most a plenáris ülésen elhangzottakat össze mosta. Ugyanakkor azt is szeretném hozzátenni, nagyon fontosnak tartom, hogy a bizottsági ülésen – ezt most már inkább saját véleményként szeretném hozzátenni – az ellenzéki képviselők, és nemcsak az ellenzéki képviselők, komolyan ráké rdeztek arra, hogy milyen csapatok várhatók, milyen csapatmozgások várhatók. Egyáltalán nem mindegy azt hiszem, hogy egy korlátozott létszámú csapatkontingens halade át Magyarország területén vagy hosszabb időre be kell rendezkednünk arra, hogy nagyobb cs apatok mozognak az ország területén – ezt fontos kérdésnek tartom. Azt viszont kevésbé érzékelem fontos kérdésnek, hogy turista bevétel szempontjából mit jelent a békefenntartó hadtest átvonulása a Magyar Köztársaság számára. Köszönöm. (Taps a bal oldalon. ) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Mécs Imre kíván ugyancsak reflexióval élni, utána Pap András. Felszólaló: Mécs Imre (SZDSZ) MÉCS IMRE (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A miniszterelnök úr felszólalása új helyzetet teremtett. Én magam is akceptál om az ő kérését. Tegnap a bizottsági ülésen magam is hangot adtam katonatechnikai aggályaimnak arra vonatkozóan, hogy hogy lehet a kapcsolatot tartani a volt Jugoszlávia területén állomásozó ENSZcsapatokkal. Azonban én gyermekkorom óta megszállt országba n éltem, ahol ideiglenesen állomásoztak csapatok, és a bizottság többi tagjával együtt valamennyien rendkívül allergiásak voltunk erre a kifejezésre, ezért alakult ki az a helyzet, hogy közösen elvetettük az "állomásoztatás" szót, és a Honvédelmi Minisztér ium tábornokával történt megállapodás alapján én visszavontam a módosító javaslatom első részét, és belementem abba a kompromiszszumba, ami ott a Kormány jelenlévő képviselőjével kialakult.
