Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 3. kedd, a tavaszi ülésszak 11. napja - Az ENSZ békefenntartó erők (UNPROFOR) magyarországi átvonulásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - PAP ANDRÁS (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP)
631 Természetesen most más helyzet van, és éppen ezért szükségesnek lá tom föléleszteni az eredeti módosító javaslatomat, amely szerint korlátozni kell időben az állomásoztatást, ezért a szövegben szerepel az, hogy legfeljebb egy évig állomásozhassanak. Ez egyrészt egy világosan áttekinthető, behatárolható idő. Jól tudjuk, ho gy nem lehet előre kiszámítani az ENSZcsapatok állomásoztatásának az idejét. Ismerjük a történelemből, hogy például Libanonban több mint 20 éve állomásoznak ENSZcsapatok. Egy év elég hosszú idő, egy év után pedig utat nyitunk arra, hogy a Parlament újból megvizsgálja a politikai helyzetet és döntést hozzon: meghosszabbítsa határozatát, vagy amit remélünk, hogy nem fog addig tartani, rendeződik a szomszédos országok helyzete. Éppen ezért, Elnök Úr, tisztelettel kérem, hogy az általam javasolt módosítás első pontját szíveskedjék figyelembe venni a szavazásnál. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Kétperces keretben reflexióra van lehetősége Pap Andrásnak. Felszólaló: Pap András (MDF) PAP ANDRÁS (MDF) Köszönöm szépen. Meg kell értenem Mécs Imre aggályait, történelmi félelmeit, ahogy mondta: allergiáit, de tegyünk különbséget a vörös és a kék szín között. Tudjunk különbséget tenni a között a részvétel között, amelyet egy olyan szervezetben vállalunk, mint az ENSZ, amelybe szabad akaratunkból megyünk bele, é s ahol a felvonuló csapatok a legelemibb érdekeinket képviselik. Tehát én váltig állítom, hogy felesleges ezeket az aggályokat itt – és kár volt talán itt is – említeni. Ami Hegedűs képviselőtársam ismételt fellépését illeti, fenn kell tartanom azt a vélem ényemet, hogy a bizottsági vitát egyoldalúan ítélte meg. Kizárólag azokat az elemeket emelte ki, amelyek a túlzottan sürgős, elkapkodott tárgyalásmódra vonatkoztak. Nem emelte ki azokat az ellenvéleményeket, amelyek ott is elhangzottak – meg kell nézni a j egyzőkönyvet: ezekben ezek benne voltak. Tehát igenis, voltak érvek az átvonulás és az itttartózkodás engedélyezése mellett is a bizottsági vitában. Hogy én felhoztam olyan szavakat, amelyeket valóban csak az ottani vitában hangoztatott… Nem tudom, vane indok amellett, hogy az ott elhangzott érvek vagy szavak itt ne hangozhassanak el. Az is a parlamenti munka részét képezi – vállaljuk ott is, itt is vállaljuk. Köszönöm szépen. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Kovács László, a Magyar Sz ocialista Párt részéről. Felszólaló: Kovács László (MSZP) KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Úgy igaz, ahogy itt többen elmondták: tegnap a külügyi és a honvédelmi bizottság együttes ülésén alapvetően konszenzus alakult ki ebben a kérd ésben, és a Ház sincs nehéz helyzetben, amikor döntenie kell. Úgy gondolom azonban, hogy minden ilyen típusú döntésnél joga a Háznak, hogy pontosan tudja azokat az információkat, amelyek alapján dönteni fog. Tegnap szóvá tettük az előterjesztés időzítését is, de szóvá tettük azt is, hogy az előterjesztés hányaveti módon készült – vagy legalábbis arra utaló jelek vannak benne – , hiszen az előterjesztés címe nem említi az állomásoztatást, csak "átvonulás"ról szól. A határozati javaslatban szerepel az "állomá soztatás" is, az indoklásban pedig "esetleges állomásoztatás"ról van szó – tehát három különböző megközelítést alkalmaz egy alig több mint egy oldalas előterjesztés. Amikor ezt szóvá tettük és rákérdeztünk, akkor a Külügyminisztérium képviselője mondta el azt – amire Hegedűs István is utalt – , hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem kérte a csapatok állomásoztatásához a
