Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 3. kedd, a tavaszi ülésszak 11. napja - Az ENSZ békefenntartó erők (UNPROFOR) magyarországi átvonulásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - JESZENSZKY GÉZA, DR. külügyminiszter:
625 Az ENSZ békefenntartó erők (UNPROFOR) magyarországi átvonulásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása ELNÖK (Szaba d György) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik tehát az ENSZ békefenntartó erői magyarországi átvonulásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása. Az előterjesztést 5158as számon kapták kézhez képviselőtársaim. Módosító javaslatot nyúj tott be Mécs Imre képviselőtársunk, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, az 5174es számon. A külügyi és a honvédelmi bizottság együttes jelentést készített, amelyet 5184es számon kaptak kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Jeszenszky Géza külügymi niszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter, a napirendi pont előadója JESZENSZKY GÉZA, DR. külügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, nem kell hangsúlyoznom azt, hogy Magyarország Jugoszlávia, az egy kori Jugoszlávia népei konfliktusában menynyire érdekelt; mennyire érdekelt abban, hogy ez a konfliktus rendeződjön, békés módon, az ott élő népek és a szomszédok érdekeinek megfelelően. A Magyar Köztársaság kezdettől fogva remélte azt, hogy ez a konfliktu s megoldható az ott élő népek akarata értelmében, egymás közötti megegyezés módján. Sajnos, az események azt mutatták, hogy külső közvetítésre szükség van, enélkül a konfliktus egyre mélyebb, egyre nagyobb méreteket öltött. Ennek értelmében Magyarország ke zdettől fogva szorgalmazta a nemzetközi részvételt, és idén januártól a Biztonsági Tanács tagjaként részt vettünk abban a döntésben, annak előkészítésében, hogy a béke megőrzése, megteremtése, a törékeny fegyverszünet megszilárdítása érdekében nemzetközi b ékefenntartó erőket küldjön ki az ENSZ Biztonsági Tanácsa Jugoszlávia a válság által legjobban érintett területeire. Ennek eredményeképpen 1992. február 21én született meg a Biztonsági Tanács 743as számú határozata, amely döntött ebben a kérdésben. Ebben a határozatban szerepel több állam részvétele, köztük olyan államoké, amelyek Magyarországhoz közel vannak, amelyeknek a csapatai föltehetően a legegyszerűbb módon Magyarországon keresztül juthatnak el a válság sújtotta területekre. Ezek a válság sújtotta területek között szerepel KeletSzlavónia, a Magyarországtól délre eső, súlyosan érintett válságzóna. Magyarországnak kétféle kötelezettsége van ezzel az ENSZ békefenntartó erővel kapcsolatban. Az egyik fakad az ENSZ alapokmányából, amely általánosságban is előírja az ENSZközreműködés támogatását, azonkívül a Biztonsági Tanács vonatkozó határozata külön fölkéri, szorgalmazza azt, hogy minden támogatást adjanak meg a tagállamok ennek a békemissziónak. A magyar Alkotmány 40/C §a (1) bekezdése értelmében sz intén előírja viszont azt, hogy "Idegen fegyveres erők az Országgyűlés előzetes hozzájárulása nélkül az ország területén nem vonulhatnak át, nem használhatók fel és nem állomásozhatnak." A Biztonsági Tanács döntése alapján az elmúlt tíz napban merült föl, már konkrét formában Franciaország részéről az átvonulás kérdése, de mint várható, más országok esetében is sor kerül erre a lépésre. Ezért a magyar Kormánynak kötelessége volt erre fölkészülni, és az Alkotmány rendelkezésének megfelelően biztosítani azt, hogy ez az átvonulás az Országgyűlés egyetértésével történjék. Azt hiszem, nem kell külön indokolni azt, hogy számunkra nem csupán nemzetközi kötelezettség, hanem többek között magyar kisebbségi, jugoszláviai, horvátországi, szerbiai állampolgárok érdeke i s az, hogy ez a békemisszió sikeres legyen. Ennek az időtartamát nem lehet
