Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 2. hétfő, a tavaszi ülésszak 10. napja - A kárpótlási jegyek életjáradékra történő váltásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
603 A kárpótlási törvény célja az volt, hogy a volt tulajdonosok, illetve örököseik – akiket megfosztottak tulajdonuktól – , ismét tulajdonossá válhassanak. A kárpótlási jegyek felhasználása ezért elsődlegesen a preferált földvás árlásra szolgál, továbbá bérlakás tulajdonának megszerzésére, az Állami Vagyonügynökségnél államivagyonrészvény vásárlására, egzisztenciahitel felvételére, illetve az előprivatizációban bolt megvételére nyújt lehetőséget. Emellett a kárpótlási jegy értéke síthető akár bankok, akár brókercégek, akár magánszemélyek részére is. Ezt egészíti ki az életjáradékra váltás lehetősége, amit azon károsultak részére javasolunk biztosítani, akik koruknál fogva a kárpótlási jegy felhasználásának más lehetőségével – példá ul az említett földvásárlással vagy vállalkozással – nem, vagy csak nagyon nagy nehézségek árán tudnának élni. Ezért javasoljuk azt, hogy a törvény a 65 év felettiek részére tegye lehetővé az életjáradékra történő átváltást. Bár még nem áll rendelkezésre a kárpótlási igények teljes gépi feldolgozása, a jelenlegi információk szerint a kárpótoltak közel 40%a élhet elvileg ilyen megkötés mellett az életjáradékra váltással. Javaslatunk szerint az életjáradék összegét az Országos Társadalombiztosítási Fő igazgatóság folyósítaná és bonyolítaná le: utalná át a jogosultaknak. Ezt a feladatot azonban a Főigazgatóság minden más feladatától elkülönítetten végezné: nem érintheti sem az egészségbiztosítás, sem a nyugdíjbiztosítás forrásait és feladatait. Ezt garan tálná az, hogy az Állami Vagyonügynökség privatizációs bevételeiből havonta folyósítaná a kifizetendő összeget és a 2%os kezelési költséget is a Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak. A járadék induló összege a biztosítási matematika szerint úgy számítha tó ki, hogy a kárpótlási jegy névértékét el kell osztani a Központi Statisztikai Hivatal megfelelő statisztikáin alapuló, hónapokban számított várható élettartammal. A törvényjavaslat mellékletében szereplő összegek tehát azt mutatják, hogy az életjáradék folyósításának induló évében – azaz 1992ben – egy 100 ezer forint névértékű kárpótlási jegy tulajdonosa az életkortól és a nemtől függően az első évben milyen nagyságrendű járadékra jogosult havonta. Az így kiszámított életjáradék öszszegét a törvényjavas lat szerint 1993tól kezdve minden évben az előző évben ténylegesen megvalósult átlagos nyugdíjemelés 30%ával meg kell növelni. Felvetődhet a kérdés, miért nem emelkedik a járadék összege ennél nagyobb arányban. Úgy látjuk, hogy megalapozottan több mint 1 0 évre előre nem vállalhatunk ennél nagyobb terhet, automatikus kötelezettséget. A törvény most egy szerényebb automatikus terhet vállal – később, ha a privatizációs folyamat, és a gazdaság egészének teljesítőképessége kedvezőbben alakul, a juttatást is le het növelni. Mindannyian tudjuk – és ezt a törvény kimondja – , hogy csökkenteni természetesen nem lehet. Ha önök elfogadják, hogy ezen a címen csak annyit lehet kifizetni, mint amennyi összeg a kárpótlási jegyen, mint névérték szerepel, akkor a törvényterv ezet mellékletében szereplő összegeken nem lehet változtatni. Amennyiben ezeket az összegeket felemelnénk, bizonyos értelemben módosítanánk a már korábban elfogadott kárpótlási törvényt, és azokat a névértékeket korrigálnánk, amelyeket önök a kárpótlási tö rvény kapcsán elfogadtak, illetve a többi kárpótlási jegy tulajdonosával és felhasználási lehetőségével szemben sokkal előnyösebb helyzetbe hoznánk a kárpótlási jegy életjáradékra váltóját. Ezen javaslat szerint a kárpótolt élete végéig megkapja a kárpótlá si jegy névértékének megfelelő összeget, megnövelve a mindenkori nyugdíjemelkedés évi 30%ával. Ugyanakkor minden feltétel adott, hogy piaci alapon biztosító intézetek is ajánljanak a kárpótlási jegyért életjáradékot, a károsultak pedig választhatnak, ha e rre van vállakozó és van lehetőség. Végezetül szeretném megemlíteni, hogy természetesen, mint minden életjáradék, ez is kizárólag a jogosultat illeti, vagyis nem örökölhető, viszont ez az életjáradék illeték- és adómentes.
