Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 2. hétfő, a tavaszi ülésszak 10. napja - A kárpótlási jegyek életjáradékra történő váltásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - CSEHÁK JUDIT, DR. a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság előadója:
604 Tisztelt Ház! A kárpótlási törvén y végrehajtása folyik, a kárpótlási jegyek átadása a jogosultaknak már megkezdődött. Nagy várakozás előzi meg ennek a törvénynek a megalkotását és mielőbbi meghirdetését. Kérem ezért e törvénytervezethez támogatásukat és konstruktív együttműködésüket. Kösz önöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Csehák Judit képviselő asszony, a szociális bizottság előadója. Felszólaló: Dr. Csehák Judit, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója CSEHÁK JUDIT, DR. a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint azt korábban már hallhatták, bizottságunk nem támogatta általános vitára bocsátását eme törvénytervezetnek. Bizottságunk, a Parlament szociális, egészségügy i, családvédelmi bizottsága egyöntetűen utasította el ezt a törvénytervezetet, sem a kormánypárti képviselőtársaim, sem pedig a bizottság ellenzéki képviselő tagjai nem támogatták az indítványt. A bizottsági vitában két jelentős ellenérv hangzott el. Ezeke t csokorba szedve ismertetném: Bizottságunk úgy találta, hogy a törvénytervezet nem kedvez az érintetteknek, és a társadalombiztosítás számára is hátrányos. Miért minősítettük ezt az érintettek számára kedvezőtlennek? Tulajdonképpen önök hallották, hogy cs ak azok számára adódik lehetőség az életjáradékra váltásra, akik az elmúlt év december 31éig 65. életévüket betöltötték. Az előterjesztő megfeledkezett azokról a 65 évnél fiatalabb rokkantakról, akik hasonlóképpen, mint a 65 évnél idősebb öregségi nyugdíj asok, nem képesek már a kárpótlási jegyet a piacon értékesíteni, nem képesek vállalkozásba kezdeni. Bizottságunk hátrányosnak találta azt, hogy nem egyenlőek az esélyek az életjáradékra váltás esetében. Mit jelent ez? Úgy gondoljuk, hogy azok, akik vásárlá sra fordítják a kárpótlási jegyüket, azok névértéken képesek a kárpótlási jegyet érvényesíteni, pontosabban piaci hatásokat is számba véve az ő esetükben a piac várhatóan maximum 40%kal értékeli le a kárpótlási jegyet. A táblázatból az számítható ki, hogy a Kormány már induláskor 60%os diszkontot épít be a kárpótlási jegybe, tehát tulajdonképpen úgy számol, hogya 100 ezer forintos kárpótlási jegy már az indulásnál csak 40 ezer forintot ér. Nincs alsó összeghatára a kárpótlási jegynek, tehát töredékösszege ket is fizetnie kell a társadalombiztosításnak. A mellékelt táblázatból önök láthatják, hogy százezer forintos kárpótlási jegy mellé jár a 65 éves nőnek ötszázvalahány forint, a 65 éves férfinak hatszázvalamennyi, ami azt jelenti, hogy 10 ezer forint eseté ben 50 forint, vagy 60 forint járna az érintetteknek havonta. Ez alacsonyabb összegek esetében kevesebbet tenne ki, mint maga a postaköltség, amiért a társadalombiztosításnak az ügyet intéznie kell. Rendkívül hátrányosnak tartjuk azt, hogy a Kormány az évi átlagos nyugdíjemelés 30%át kívánja kamatként kifizetni, ami az idei első emelés esetében mindössze 6%os kamatot jelentene az érintetteknek. Hátrányosnak tartjuk azt is, hogy a kötvény átruházása után 90 napon belül lenne csak köteles a társadalombiztos ítás a folyósítást megkezdeni. Nem értjük, hogy miért nem azonnal, vagy miért nem egy méltányos ügyintézési határidőn belül. Az Országos Társadalombiztosítás számára is hátrányos ez a javaslat. Miniszter úr említette, hogy a társadalombiztosítás nem forgat hatja ezeket a kötvényeket. Úgy indokolja, hogy nem felkészült rá. Nyilvánvaló, hogy ha nem forgathatja, nem is lesz felkészült rá sohasem. Először talán a lehetőséget kellett volna megadni. Tulajdonképpen az ÁVÜnek kell az életjáradék ellenértékét egy sz oros elszámolás alapján a társadalombiztosításnak megtérítenie a privatizációs bevételekből. Bizottságunk aggályos volt a tekintetben, hogy 20 – 30 év múlva is leszneke majd az ÁVÜnek a privatizációból bevételei. És ha nem, akkor vajon ki fogja kifizetni e zeknek az életjáradékoknak a fedezetét?
