Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 2. hétfő, a tavaszi ülésszak 10. napja - A kárpótlási jegyek életjáradékra történő váltásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
602 Megkérdezem Kelemen András államtitkár urat, hogy most kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra, vagy a határozathozatal előtt. KELEMEN ANDRÁS, DR. a Népjóléti Minisztérium államtitkára: Ha megengedi Elnök Úr – tekintettel arra, hogy még bizottsági ülés előtt állunk – , in kább a határozathozatal előtt. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Felhívom tehát szíves figyelmüket, hogy határozathozatalra előreláthatólag holnap, az interpellációkat követően kerül sor. A kárpótlási jegyek életjáradékra történő váltásáról szóló t örvényjavaslat megtárgyalása ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést 3870es számon kapták kézhez. Megadom a szót Kupa Mihály pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! A kárpótlási törvény parlamenti vitája során módosít ó indítványként elfogadásra került, hogy a kárpótlási jegyek felhasználhatósága bővüljön: a kárpótlásra jogosult kérésére a kárpótlási jegy ellenében a társadalombiztosítás keretében életjáradék folyósítása váljék lehetővé. A kárpótlási törvény úgy rendelk ezett, hogy ezt külön törvény szabályozza. A kárpótlási törvény szellemének olyan megoldás felelne meg, amely szerint a társadalombiztosításnak vagy a társadalombiztosítás által megbízott szervezetnek – például biztosító intézetnek – az életjáradékra össze gyűjtött kárpótlási jegyek ellenében az állam vagyont adna át, és a társadalombiztosítás ezt a vagyont, illetve ennek hozamát juttatná el a jogosultakhoz havonta, életjáradék formájában. Ezt a konstrukciót azonban több okból nem tudtuk működőképes formában törvényi keretek közé illeszteni. Nem tudtuk egyrészt azért, mert a Társadalombiztosítási Főigazgatóság ma nincs arra felkészülve, hogy az ilyen célra átvett vagyon hasznosítását – ideértve az átvett állami tulajdon privatizálását is – elvégezze. Nem tudt uk azért sem, mert a folyósítható életjáradék összegét előre nem lehetne meghirdetni, hiszen a kárpótlási jegy ellenében átvett vagyon tényleges piaci értékét és a működtetés során elért hozadékot biztonságosan nem lehet előre meghatározni. Ezért a Társada lombiztosítási Főigazgatóság csak nagyon leértékelt összeget tudott volna ígérni ilyen alapon – amit nem vállalhattunk el. Megvizsgáltuk azt is, hogy piaci feltételekkel a biztosítók vállalnáke a kárpótlási jegyek életjáradékra váltását. Ezeknek a tárgyal ásoknak az volt az eredménye, hogy a biztosítók a névérték töredékéért garantálnák előre a járadékot, ami azt eredményezné, hogy nevetségesen kis összeget kapnának életjáradékként a kárpótoltak – lényegesen kevesebbet, mint amit a jelen törvénytervezet sze rint a Kormány javasol. Ezért más megoldást kellett választanunk, amelynek részletes vitára bocsátását e törvénytervezet keretében majd kérem a tisztelt képviselőktől. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezetben szereplő javaslat elvi megfontolásai a k övetkezőkben fogalmazhatók meg:
