Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 25. kedd, a tavaszi ülésszak 9. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - ANDRÁSFALVY BERTALAN, DR. művelődési és közoktatási miniszter:
546 A harmadik kérdésre, amelyik így szól a szövegben: "A nevelési, nevelésioktatási intézményekben a nevelés és az oktatás a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti megbékélés alapján szerveződik." Ez a mondat került be abba a törvénytervezetbe, amelyik a legutóbb jelent meg, ahelyett, amit hiányol most képviselőtársam, ami így szólt : "A központi állami, illetve önkormányzati nevelési, oktatási intézményekben a nevelés és oktatás a világnézeti semlegesség elvén működik." Idézet bezárva. A beérkezett írásos vélemények, levelek, fórumok alapján igazat adunk azoknak, akik itt most kifogá solták a világnézeti semlegesség kifejezést, és ezt félreérthetőnek és önellentmondásosnak is tartották. Ugyanis világnézeti semlegesség nem létezik. Az Alkotmány 60. szakasza kimondja: A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismere t és a vallás szabadságára. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy a vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa. Az alkotmány ellen az vét, ki saját világnézetét kívánja másra erőltetni, a másik világnézeté t gúnyolja, vagy ezen az alapon megkülönböztetően kezeli a vele egyet nem értőket. Itt van az alapvető felfogásbeli különbség köztünk. A demokrácia a személyes jogok érvényesülését jelenti. A demokráciában nem kell félni vagy másképpen – klasszikus mondás – : "A demokrata nem fél." Ha megvallja, kinyilvánítja, bejegyzi, feltünteti vallását, anyanyelvét, világnézetét, pártállását, bőre színét, származását és így tovább. Vagyis nem kell eltitkolnia, semlegességet mutatnia. A demokrácia a másikban nemcsak elvis eli, eltűri, hanem megbecsüli a másságot, a más véleményt, világnézetét, pártállását, kultúrát, származást. Úgy becsüli mint saját magát. Tudom, nehéz ez, mikor sokszor azon igyekszünk, éppen a másik meggyőződését nevetségessé tenni még itt a Parlamentben is. (Közbeszólás: Így van.) Hadd tegyem hozzá, hogy gyakran humorosnak tűnő megjegyzések mélyen sértik az akotmányosságot ebben a tekintetben. (Taps a jobb oldalon és középen.) Hadd tegyem hozzá, hogy amikor a kereszténydemokrata oldalról valamilyen vallás os vagy az egyházzal kapcsolatos megnyilvánulás hangzik el, akkor itt mögöttem a frakcióvezető elkiáltja: imához, vagy énekeljük el a Himnuszt. Ezek lehetnek számára humor, de ezek azok az alkotmánysértő dolgok, mikor valakit meggyőződése és értéke szerint gúnyolunk. (Taps a jobb oldalon és középen. Közbeszólás a jobb oldalon: Így van.) Ezzel szemben áll az emberi jogoknak és a demokráciának az a felfogása, mely az egyénnek a másság, anyanyelve, világnézete, származása eltitkolásának jogát hangsúlyozza. Nem tagadjuk, ehhez is joga van. De ez feltételezi azt mindenkor, hogy a másságból hátránya lehet a polgárnak. (Közbeszólás a bal oldalon: Nem ok nélkül.) Semleges lehet valaki két másik fél vitájában, de nem lehet semleges abban, hogy döntsön: magyar vagy né met anyanyelvű, vallásos vagy anyagelvű, demokrata vagy a diktatúra híve. A legnagyobb hazugság, ha valaki állásfoglalások helyett azt mondja, hogy ő szakember, a szakma képviselője és semleges. (Közbeszólás középen: Így van.) Az iskolában a taná r legyen az, aki. Ne mutassa és erőltesse semlegességét, de becsülje meg a másik véleményét, és ne erőltesse rá a magáét másra. Ezt nem kell külön törvényben leszögezni. (Taps a jobb oldalon és középen.) Ez benne van az emberi jogok alapvető chartájában, e z benne van a magyar alkotmányban. Évtizedeken keresztül az volt a legnagyobb teher és bűn a pedagógus társadalomra, hogy kényszerítették arra, hogy eltagadja önmagát, és hazudja azt a világnézetet, amit ráerőltettek. Elkerülhetetlen, hogy az ember minden tettén átsüssön meggyőződése, hite, akkor is hat az, ha nem beszél róla, ha semlegesnek mondja magát.
