Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 3. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - A Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
48 inkább hasonlít a nem vagyoni kárhoz, vagy tekinthető egy úgynevezett biztosítási kárnak. A végkielégítést tehát nem a munkabérhez hasonló társadalombiztosítással megterhelt jövedelemnek tekintjük, hanem polgári jog i értelemben vett jogintézménynek. Tehát ez is egy nagyon fontos pont, amit, azt hiszem, hogy tisztázni kell. Már érintették az előttem szólók a munkaügyi döntőbizottságok megszüntetésének a kérdését, amivel a Kisgazdapárt is egyetértene abban az esetben, hogyha ennek a munkaügyi döntőbizottságnak a helyében egy valóságos bírósági rendszer alakulna ki. Ez a békebíróságnak nevezett intézmény számunkra egyáltalán nem kielégítő. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy sokkal jobb akkor ideiglenes helyzetben jelen pillana tban a munkaügyi döntőbíróságokat addig megtartani, amíg kellő alapossággal ki nem lehet alakítani egy valóban szabadon választott bírói rendszert. De számtalan olyan kérdés van, amelyet, én úgy gondolom, hogy sokkal jobb, hogyha most az idő rövidsége miat t nem mondunk el. Mi a módosító indítványainkban ezeket a problémákat mind megjelöltük. Meggyőződésünk, hogy a Munka Törvénykönyvének a létrejötte rendkívül fontos. De azt is tudni kell, hogyha egy törvény nem sikerül, és ez véletlenül nem fog jól sikerüln i, akkor ebből sokkal nagyobb baj származik, mint minden más törvényből, mert ez valóban négy és fél millió embernek az életét, a mindennapját fogja meghatározni; és úgy gondolom, hogy a mai világban, amikor egzisztenciálisan minden dolgozó valahol egy lét bizonytalanság érzetében él, nem tehetjük meg, hogy egy törvény a legapróbb részletekig nem dolgozza ki, nem mondja ki a jogokat és kötelességeket. Mi majd a részletes vitában esetleg elmondjuk azokat a módosító javaslatokat, amelyeket esetleg a tisztelt H áz nem fogadna el a jövőben. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Következik Körösfői László úr a Magyar Szocialista Párttól. Felszólaló: Körösfői László (MSZP) KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat, mely egyaránt rendkívül fontos munkavállalónak és munkáltatónak, az Országgyűlés eddigi törvényalkotó munkájának talán egyik legnehezebb feladatát rója ránk. E törvényjavaslatban ugyanis nem ke vesebbről van szó, mint az oly sokszor emlegetett szociális piacgazdaság megvalósításának ama alapvető kérdéséről, hogy miként lehetséges jogi eszközökkel is elősegíteni a termelő tőke és a munka összekapcsolását a nemzeti össztermék optimális növelése érd ekében. A munkaviszony létrehozása során a tőketulajdonos és a munkaerőtulajdonos megegyezésre való törekvése a legerősebb motivációs tényező, hiszen ennek hiányában maga a munkaviszony se jöhet létre. A megegyezésre való törekvés azonban mindkét fél rész éről számtalan olyan individuális érdektől befolyásolt, amelyek jelentős mértékben ellentétes tartalommal jelentkeznek mind a tőke, mind a munkaerőtulajdonos részéről. A jogi szabályozásnak éppen abban van az alapvető feladata, hogy segítse az érdekellen tétek olyan szintre történő visszaszorítását vagy feloldását, amely szinten ez az ellentét nem zárja ki s nem is gátolja a felek megegyezését, ugyanakkor lehetőséget nyújt az ellentétes érdekek kölcsönös elfogadására. Ez a feladat minden gazdasági, jogi sz abályozás előtt megjelenik, még abban az esetben is, ha a felek érdekeik kifejezésre juttatásában és a másik fél számára való elfogadtatásában azonos gazdasági pozícióban vannak. Abban az esetben, ha a felek gazdasági pozíciója, gazdasági ereje nem azonos, miként a munkaviszony létrehozása, a munkaviszonyra irányuló megegyezés kialakítása során, a jogi szabályozás rendkívül bonyolult, s csak igen finom jogi eszközökkel megoldható feladathalmaz elé kerül. Ugyanis most már nemcsak az érdekellentétből fakadó, megegyezés ellen ható motivációkat
