Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 3. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - A Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
49 kell részben semlegesíteni, hanem a különböző gazdasági erővel alátámasztott érdekellentételeket is ki kell – persze az ésszerűség határain belül – egyensúlyoznia. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat kidolgozói előtt ellentét es irányú érdekek által motivált, ugyanakkor megegyezésre törő, de nem egyenlő gazdasági pozíciót megjelenítő társadalmi viszonyok jogi szabályozásának a feladata állt. Ennek jelentőségét még tovább növeli az, hogy e társadalmi viszonyok alakulásának mikén tje közvetlen hatással van a nemzetgazdaságra. E rendkívül összetett társadalmi viszonyok, azaz a munkaviszonyok jogi szabályozását optimálissá tenni még akkor sem feltétlenül sikerülhet, ha a jelenlegi törvényjavaslat kidolgozásához felhasznált idő többsz öröse állna rendelkezésünkre. Elégedjünk meg tehát azzal, ha a törvénytervezet az általános és részletes vita során kialakított javaslatok figyelembevételével az optimális megoldásokat valamilyen mértékben megközelíti. Tisztelt Képviselőtársak! A törvényja vaslat a szabályozás kiindulási alapjául – helyesen – a legáltalánosabban jelentkező munkaviszony jogi szabályozását választotta. Ugyanakkor azonban a már eddig rendelkezésünkre bocsátott törvényjavaslatok, így különösen a közalkalmazottak jogállásáról vag y a köztisztviselőkről szóló javaslatok számtalan helyen hivatkoznak a Munka Törvénykönyvére. Vagy úgy, hogy az abban foglalt valamely szabályok nem vonatkoznak ezekre az eltérő szabályokra, vagy oly módon, hogy az eltérő törvények valamely általuk nem sza bályozott kérdés szabályozását a Munka Törvénykönyvének szabályaira utalják. A Munka Törvénykönyvéről szóló javaslat, valamint a már említett csatlakozó törvényjavaslatok egymáshoz való viszonyának kérdését, továbbá ezzel összefüggésben a Munka Törvényköny ve javaslatának szerkezetét a magam részéről olyan előkérdésnek tartom, amely éppen a törvényalkotás sikere érdekében megelőzi más, tartalmi javaslataim előadását. Tisztelt Ház! Miként azt már a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájában is kifejtettem, hallatlanul nehéz álláspontot kialakítani, ha egy törvényjavaslat egy másik törvényjavaslatra hivatkozik akkor, amikor még nem tudható egyikről sem, hogy végső változatában mit fog tartalmazni. Bizonyítja ezt az a tény, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénytervezet több pontja alternatív javaslatot tartalmaz arra az esetre, ha a törvény és az új Munka Törvénykönyve egyidejűleg lép hatályba, illetve arra az esetre, ha a köztisztviselői törvény hatálybalépése megelőzi az új Munka Tör vénykönyvét. A közalkalmazotti jogállásról szóló törvényjavaslatban pedig nem kevesebb, mint húsz esetben történik utalás a Munka Törvénykönyvére. Így például a törvényjavaslat 15. §a a) változatának (3) bekezdése azt tartalmazza, hogy – idézem – "a közal kalmazotti szabályzatra a Munka Törvénykönyve 38. § (1) (3) bekezdését, 39. § (1) (2) bekezdését, valamint a 40. § (1) bekezdésének első mondatát megfelelően alkalmazni kell." Eddig tart az idézet. Na már most az, hogy a felsorolt szakaszokból törvény lesz , az később fog kiderülni. De mit tegyünk akkor, ha a Munka Törvénykönyvének e javasolt szakaszai alapvetően megváltoznak, aminek során a közalkalmazotti törvény hivatkozott helyét is meg kell változtatni, melynek következtében ez utóbbi esetleg eredeti ko ncepciójától azért tér el, mert a tisztelt Ház így látja indokoltnak. Mindezt arra kívántam példának felhozni, hogy ha már nem a törvénycsomagban tárgyalunk összefüggő törvényeket, akkor célszerű, hogy legalább a komplex vita lehetőségét biztosítsuk. A kom plex, tehát más törvényekkel összefüggő vita, amire már azért is szükség lenne, mert a Munka Törvénykönyve javaslatával összefüggő törvények rendkívül sok helyen hivatkoznak a jelen javaslatra, tehát ez a vita, a komplex vita akkor valósítható meg, ha a ti sztelt Ház a Munka Törvénykönyvéről szóló javaslat általános vitáját mindaddig nem zárja le, ameddig a csatlakozó törvényjavaslatok általános vitája tart. Meggyőződésem, hogy a csatlakozó törvények és a Munka Törvénykönyvéről szóló javaslat egyensúlya az á tutalt törvényhelyek tekintetében csak így biztosítható. Tisztelt Ház! A Munka Törvénykönyvéről szóló javaslat szerkezete követi a jelenleg hatályos törvény szerkezetét, azaz nem él azzal a szerkezeti modellel, amely a nagyobb terjedelmű törvények
