Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 3. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - A Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - UGRIN EMESE, DR. (FKgP
46 nyilvánvalóan erre is vonatkozik az időbeli egybeesés. Bár van bő határidő az üzemi tanácsok választására, erre is fel kell készülni, ennek is vannak olyan technikai vonzatai, amelyek a törvényjavas lat szövegétől függetlenek. Úgyhogy én azt javasoltam volna, ha korábban kapok felszólalási lehetőséget, hogy amennyiben egy február végi elfogadást tud a Parlament produkálni, akkor, mondjuk, április 1jével léptessük hatályba a törvényt, nem április 1je i tréfaként, hanem azért, mert egy lezárt negyedévet követően kezdené meg a törvény a pályafutását. Most már nem merek ilyen határozott időpontot javasolni. Erre azonban nincs is szükség, hiszen a Házszabály szerint bármelyik bizottság, amelyik a későbbiek folyamán tárgyalni fogja a módosító indítványokat és a törvényjavaslatot, megteheti majd, pótolhatja majd ezt a bizonyos hatálybaléptető rendelkezést. A magam részéről a problémára kívántam a figyelmet felhívni. Tisztelt Országgyűlés! A felszólalásomat az általános vita első körére szántam. Ez több szerencsétlen körülmény folytán nem történt meg, de nem hiszem, hogy általános vitában ennél többet kellene mondanom. Én a törvényjavaslat főbb szabályozási elveit elfogadva, a részletekben a változtatás igényét fenntartva azon leszek, hogy ezt a törvényt minél hamarabb megalkothassuk. Megköszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Ugrin Emese képviselőnő a Független Kisgazdapárttól. Felszólaló: Dr. Ugrin Emese (FKgP) UGRI N EMESE, DR. (FKgP 12 tagú képviselőcsoport): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én most rettentő nagy bajban vagyok, mert itt két olyan felszólalás hangzott el előttem, amivel tényleg szinte pontról pontra lehetne vitatkozni, és meg kell vallanom, hogy Tellér Gyula képviselőtársunk nagyon sok elemet elmondott, ami a mi eredeti beszédünkben is, véleményünkben is benne van. Ezért én néhány olyan kérdésre szeretnék rámutatni, amellyel, azt hiszem, hogy ellentétes álláspontot képviselek, mint Gali Ákos képviselőtársunk. Én úgy gondolom, amikor arról beszélt, hogy ez a törvénytervezet, amennyiben nem fogadjuk el annak pontjait, az Érdekegyeztető Tanács koporsójába fog szöget ütni – ebben azért nem hiszek, mert nagyon jól tudjuk, hogy az a törvény, ami előttünk fekszik, nem az Érdekegyeztető Tanácson kialakult kompromisszumos törvénytervezet, hanem az eredeti törvénytervezet. A másik, amivel szintén nem értek egyet, amikor a munkaügyi kódexszel kapcsolatosan beszélt. Valóban, Európában majdnem mindenütt munkaügyi kódexek van nak és nem munkatörvénykönyv. Pontosan azért, mert a munkatörvénykönyvrész, amit mi munkatörvénykönyvnek nevezünk, az azokat az általános szabályokat, fontos munkaviszonyokra és munkajogokra vonatkozó szabályokat tartalmazza, amelyek minden egyes dolgozór a, munkavállalóra és munkaadóra érvényesek; speciális szabályozásokat, amelyek különböző típusú munkákra vonatkoznak – legyen az a közalkalmazott, köztisztviselő és a többi – , ezek pedig különleges szabályozások, hiszen a munkaviszonyok sorában egy különle ges helyzetet elfoglaló törvényt jelentenek. Én teljesen egyetértek azzal, amikor Tellér Gyula képviselőtársunk azt mondta, hogy a szakszervezetek kérdését, az érdekvédelmet és más pontokat külön törvényben kell részletekben szabályozni, mert a jelenlegi t örvény végül is mindent érint, de igazában semmit nem fejt ki részletesen, nem lehet tudni, hogy mit kell vele kezdenünk. Az üzemi tanácsoknál – képviselőtársunk fölvetette – kötelezővé teszi a törvény az üzemi tanácsok felállítását. Kérdezem én, amikor pr ivatizáluk és egy magánvállalat jön létre, akkor kötelezheteme én a tulajdonost arra, hogy ő most egy törvényben meghatározott üzemi tanácsot hozzon létre. Itt egy egészen másfajta érdekvédelmi körben kellene gondolkodnunk, itt már a szakszervezetek szere pét és helyét kellene majd szabályoznunk. Itt egy kicsit összekeverednek a dolgok. Ugyanakkor van egy másik komoly probléma, amikor azt mondjuk, hogy ez a Munka Törvénykönyve a versenyszférára, a piacgazdaságra épü l. Igen, de Magyarországon még nem alakult
