Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 3. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - A Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GALI ÁKOS, DR. (független)
45 túlzottan hosszú jogászi pályafutásomnak néhány meglehetősen szórakoztató epizódja fűződik ehhez az intézményhez. De tisztán kell látni, hogy a magánjogi viszonyoknak, mint amilyen a munkajogi jogviszony is, teljesen természetes velejárója az, hogy amennyiben az ellenérdekű felek nem tudnak megegyezni, úgy bírósághoz fordulnak. De ha a munkavállalói rendkívüli felmondás anyagi következményeit tekintem, akkor is azt állapíthatom meg, hogy rendkívül kedvező a munkavállalóra nézve. Nagy hangsúlyt kapott itt a vitában és fog majd bizonnyal kapni az a bizonyos második rész, amely a m unkaügyi kapcsolatokról szól, megemlítve benne a szakszervezeteket, illetőleg az érdekegyeztetés, érdekközelítés mechanizmusát, amit mindenképpen újszerűnek kell tekintenünk. Itt van ez az üzemi tanács, bár nem túlzottan megnyerő a neve. Mindezek megemlíté sével csak arra akartam utalni, hogy erre a törvényjavaslatra valamilyen maradványjelleget, valamilyen csökevényjelleget rásütni nem túlzottan szerencsés. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy egy ilyen terjedelm ű és ilyen tartalmú törvényjavaslat egy többpárti parlament műtőasztalát nemigen hagyhatja el kisebbnagyobb beavatkozások nélkül. Ezek irányulhatnak koncepcióra és irányulhatnak részletekre. Egy dologra felhívnám a figyelmet azokkal az alternatívákkal kap csolatban, amelyek megjelentek. Minden olyan alternatíva – tehát fejezetszerűen is – , amely az elfogadás igényével lép fel, és koncepciót hajlít át, gyakorlatilag egyegy szög az Érdekegyeztető Tanács koporsójában. Ezt nagyon komolyan mondom, ugyanis ha pé ldát statuálunk a tekintetben, vagy sorozatban az Érdekegyeztető Tanács által elfogadottakat megkerüljük, ha bármelyik parlamenti párt ilyesmivel áll elő, mondjuk, konkrét esetben érzek ilyet az MSZOSZ és az MSZP módosító indítványaiban, akkor az az Érdeke gyeztető Tanács létét kérdőjelezi meg. Mielőtt bárki egyébként valamiféle támadást gyanítana, hadd mondjam meg, hogy ugyanez volt a véleményem akkor is, amikor a számomra sokkal szimpatikusabb Munkástanácsok Országos Szövetsége házatáján merült fel egy ily en elképzelés. Ezzel tehát mindenképpen vigyázni kell. Az ellen természtesen nincsen kifogásom, hogyha azt mondjuk, hogy valamilyen útonmódon az Érdekegyeztető Tanácsot megszüntetjük, helyébe talán egy másikat építünk fel, de jelen pillanatban lehetetlenn ek tartom azt, hogy mindenki tetszése szerint hivatkozik az Érdekegyeztető Tanács megállapodására, attól függően, hogy az ő álláspontjának megfelele vagy nem felel meg. Egyéb részletre irányuló módosítások tekintetében magam is éltem ezzel a lehetőséggel Móré László képviselőtársammal, néhány módosító indítványt benyújtottunk, gondoltunk itt az "üzemi tanács" elnevezés megváltoztatására. Jeleztem már a problémáinkat a tanulmányi szerződéssel kapcsolatban, dehát ezekről majd esetleg a részletes vitában szól unk. Egy dologra engedjék meg azonban, hogy minél határozottabban felhívjam a figyelmüket külön módosító indítvány nélkül: a törvényjavaslat hatályba lépéséről van szó. És nem egészen független attól az időcsúszástól, amely a tárgyalásban bekövetkezett. El nök úr most joggal vissszadobhatná nekem a labdát, hogy éppen én beszélek erről, aki felszólalásom elején az időcsúszást kifogásoltam, de csak látszólagos ellentmondásról van szó. Most is nagyon határozott véleményem az, hogy időintervallumot kellene hagyn unk az elfogadott törvény kihirdetése és a hatálybalépése között felkészülés szempontjából. Nem vagyunk ugyanabban a helyzetben, mint lettünk volna a törvényjavaslat szeptemberi benyújtása, egy november végi elfogadása és egy január 1jei hatálybaléptetése esetén. Jelentős jogalkalmazói rétegnek kell megismerkednie az új törvényi rendelkezésekkel, nem annyira tételesen, sokkal inkább szemléletben. Ismeretes sokak előtt, hogy az Igazságügyi Minisztériumban koncepció készül a munkaügyi bíróságok kivételes jel legének megszüntetéséről, beolvasztásukról a rendes bírósági szervezetbe a várható munkateher jobb elosztása szempontjából. Jó lenne ezeket időben valamennyire összehozni. Ha a Kormány komolyan gondolja azt, hogy koncepcionálisan együtt akarja hatályba lép tetni a közszolgálati és közalkalmazotti rendelkezéseket,
