Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 3. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - A Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - TELLÉR GYULA (SZDSZ)
37 Soron következik a Munka Törvénykönyvéről r endelkező törvényjavaslat általános vitájának folytatása, és lehetőség szerint lezárása. Az előterjesztést 3274es számon kapták kézhez. Kérdezem önöket: ki kíván az általános vitában felszólalni? Következik Tellér Gyula képviselő úr a Szabad Demokraták Sz övetségétől. Felszólaló: Tellér Gyula (SZDSZ) TELLÉR GYULA (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elérkezett a végéhez vagy már majdnem a végéhez a Munka Törvénykönyvéről benyújtott törvénytervezet vitája. Az elsők között lehettem, akik az általános vitában részt vettek, és sommásan negatív ítéletet alkottam erről a törvényről akkor, részletesen végiglépkedve a törvény egyes fejezetein, és elmondva, hogy tulajdonképpen milyen kifogásaim vannak ellene. Úgy gondolom azonban, hogy ez nem volt e lég. Az azóta eltelt idő ugyanis – közben sok minden történt itt a Házban, és hosszú idő telt el – úgy gondolom, hogy kihűtötte az érveinket, kihűtötte azt a hevületet, amellyel annak idején ennek a tövénynek a kritikáját végeztük, és ezért úgy gondolom, h ogy befejezésül egy rövid sommázatot adni arról, hogy mi a kifogásunk ez ellen a törvény ellen, nem alaptalan. Nem kívánok részletes és mindenre kiterjedő kritikát mondani még egyszer, hiszen ezt elmondtam. Úgy gondolom, vagy úgy gondoljuk a szabaddemokrat ák frakciójában, hogy ez a törvény túlságosan sokat markol, a munka világának túlságosan nagy területét igyekszik szabályozni, egyszersmind keveset fog, mert az egyes szabályozási területeken a magára vállalt feladatot nem oldja meg. Nem kívánok végigmenni a törvényen, a mintegy 213 paragrafusból álló törvényen. Az első 70 paragrafussal szeretnék röviden foglalkozni, hogy szemléltessem kifogásaimat. Úgy gondolom, hogy a törvényről mindenekelőtt le kellene választani azokat a részeket, amelyek a legkevésbé m egoldottak. Maga a törvény is lehetőséget kínál erre, amennyiben a köztisztviselők jogállását és a közalkalmazottak jogállását külön törvényben kívánja szabályozni. Azt javaslom tisztelettel, hogy – miután úgyis külön törvény szól a sztrájkról, egy már jóv al korábban elfogadott törvény – tekintsük úgy, hogy ennek a munka világa szabályozásnak része az a törvény is, de mint önálló törvény és mint önálló törvény, ez is átdolgozásra és újragondolásra szorul. Nem akarok egy másik törvényt belekeverni ebbe a vit ába, de mégis fel kell hívnom a figyelmet rá, hogy az úgynevezett taxisblokád arra hívta fel a figyelmünket, hogy úgy zajlanak vagy úgy mehetnek végbe Magyarországon sztrájkok, hogy közben a sztrájkolók nem tartoznak olyan szakszervezethez, amelyben megbíz nak, amelyet meg tudnak bízni a nevükben való tárgyalással, és utána a tárgyalás eredményét betartsák. De egy közelmúltban lezajlott általános sztrájk a fordítottjára is felhívta a figyelmünket, arra ugyanis, hogy egy szakszervezet bürokráciája különböző – részben méltányolható, részben nem méltányolható – megfontolásokból sztrájkot hirdet anélkül, hogy ezt a sztrájkot istenigazából megbeszélte volna a saját tagságával, illetve hogy a saját tagságának a határozatán alapulna, és ennek az eredményeit láthattu k azokban a számokban kifejeződni, amelyeket erről a sztrájkról kaptunk. Úgy gondolom, hogy még legalább két másik részt le kellene választani az első hetven paragrafusban erről a törvényről azok mellett, amiket spontán módon maga a jogalkotó is elhagyott. Ilyen rész a szakszervezetekre vonatkozó szabályozás. A Munka Törvénykönyve egyik fejezete azzal a címmel kezdődik, hogy "A szakszervezetek". Azt gondolhatnánk a cím elolvastán, hogy hát itt most megtudjuk, hogy mi a szakszervezet, hogyan kell működnie, m ilyen szervezeti felépítése van, mi várható el tőle, hogyan kell belépni, mik a tagsági, tagi viszony feltételei, és így tovább, és így tovább. Ezzel szemben valami egész mást kapunk, a fejezet – némi zavarossággal – azt mondja el, hogy a szakszervezetekne k milyen jogaik
