Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 3. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - KÓNYA IMRE, DR. (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - HORN GYULA (MSZP)
4 önöknek – sehol nem ta lálnak példát. És hozzá szeretném tenni ehhez azt is, hogy minden bizonnyal szükség van itt is az egyházak közötti esélyegyenlőségnek a biztosítására. Hangsúlyozni szeretném – hogy a kérdésükre reagáljak – , én nem tudok olyan nyugati országról, demokratiku s államról, ahol politikai harcok kérdése, pláne parlamenti harcok kérdése legyen, hogy hol, mikor és mit vetítsenek, sugározzanak. És meggyőződésem szerint ez ránk nézve is kötelező kell legyen, mert egyetlen pártnak sincs erkölcsi alapja arra, hogy a szű k pártpolitikai érdekek javára foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel. És ha már erről szóltam, hadd említsem meg még a következőt is az egyházi vonatkozású kérdések között: az iskolák ügyét. Egyre több problémáról hallunk, egyre több problémáról tudósít a saj tó. Nagyon fontos lenne, hogy nehogy szétverjék az élő, működő iskolaszervezeteket. Sajnos, beigazolódott az az aggodalmunk, amelyet kifejtettünk az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos vitában, az erről szóló törvénytervezetről folytatott vitában , hogy nagyon sok helyütt feszültség keletkezett, sőt nagyon nehezen megoldható helyzet keletkezett Veszprémben, a Deák téri iskolával kapcsolatban, Sárospatakon és sok helyütt másutt. Nekünk akkor és most is az volt az álláspontunk – hozzá szeretné m tenni, most mindenekelőtt a magam nevében beszélek – , hogy az egyház kapja meg a működéséhez szükséges tárgyi feltételeket, biztosítsuk számára a szükséges anyagi feltételeket. Viszont, amit követendő elvként tartunk fontosnak, az, hogy az adott helyzetb en és településen a lakosság, a szülők többségének akarata döntsön az iskolák mostani, jelenlegi sorsáról. Hadd hivatkozzam a már említett 1990. január 24i törvényre. Ennek 5. §a kimondja, hogy a szülőnek vagy a gyámnak joga van ahhoz, hogy a kiskorú gye rmek erkölcsi és vallási neveléséről döntsön, és arról megfelelően gondoskodjék. Hozzá szeretném tenni: nyilvánvaló, hogy akkor lehet biztosítani a szülők igényeinek a kielégítését s az egyházakkal való megegyezést, hogyha az egyházak is rendelkeznek azokk al a feltételekkel, amelyek a zavartalan működéshez szükségesek. És ha szavaimat megerősíthetem ezzel kapcsolatban, hadd hivatkozzak II. János Pál pápára, aki toleranciát… (Élénkség, derültség.) …Nagyon szeretném, ha nem nevetnék ki a pápát,. (Zaj, mozgoló dás.) …aki toleranciát, az értékek megőrzését hangsúlyozta, túl a megbékélésen. Mit tartanék – befejezésül – célszerűnek? Először: az iskolák és épületek ügyében egyházi kerekasztal döntsön az egyes felekezetek esélyegyenlőségének biztosításáról, és viták esetén, vitás kérdésekben az önkormányzatok szövetségével, illetve a kormányzattal egyeztessen, amely végül is felelős az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény végrehajtásáért. Másodszor: az 1990. január 24i törvény is utal a lelkiismereti, vall ásszabadság, az egyházak és a sajtótörvény összefüggéseire. Megítélésem szerint már ezért is szükséges lenne, hogy mielőbb beterjesszék a médiatörvénytervezetet a Parlament elé. A Szocialista Párt parlamenti frakciója – és most a frakció nevében mondom – február 10én javasol egy országgyűlési határozattervezetet arra, hogy a Kormány ez év március 31éig terjessze be a médiákról szóló, vagyis a sajtótörvénytervezetet. Közismert, hogy másfél éve folyik ennek az előkészítése. Megítélésem szerint nem halaszt hatjuk tovább. Harmadszor: egyetértünk a miniszterelnök úr tegnapi nyilatkozatában tartalmazott, megfogalmazott szellemiségével, vagyis azzal, hogy stabilizálni kell a televízió és a rádió helyzetét. Én emlékeztetni kívánom önöket arra – aki már nem emléks zik – , hogy az alelnököket, elnököket illetően 1990. május 5én a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége által kötött megállapodásban az szerepel, hogy ezen ügyekben a tájékoztatás pártatlanságának biztosítására 18 tagú felügyelő bizottsá got kell létrehozni. Ennek kellett volna többek között meghallgatni az elnököket és az alelnököket is. Sajnos, ez a felügyelő bizottság azóta sem jött létre, annak ellenére, hogy a két nagy párt megállapodott.
