Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 3. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - A társadalombiztosítási alap 1992. évi költségvetéséről, illetőleg a társadalombiztosítási alapról rendelkező 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KAPITÁNY FERENC (FKgP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KAPITÁNY FERENC (FKgP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ)
30 törvényjavaslatként megkapott anyagban, ahol is a betegszabadságot próbálták számszerűsíteni és ennek a társadalombiztosítási költségvetésre vonatkozó részeit pontosítani, ami szerintem szakmailag nem megalapozott, de nem szünteti meg azon okokat, amik miatt azt állítom, hogy a járulékbevételek alapvetően túltervezettek ebben a költségvetésben. Mire alapozom ezt? Az 1991es ténya dathoz az 1991es tervadat egy 24%os növekedést mutat, tehát 24%kal több bevételt reméltek a járulékokból a '91es évben. Ehhez képest a várható adatként feltüntetett számoszlop – amit a törvényben megkaptunk – 17% mindössze. Tehát egy 7%os elmaradás tö rtént, amit ki kell mondani, hogy mennyit jelent, mert itt azért nagyon komoly pénzekről van szó, és nem biztos, hogy mindenki tudja ennek a nagyságrendjét: ez 26,7 milliárdos járulékbefizetési elmaradást jelent a társadalombiztosításnál. Ezek után, általa m érthetetlen okokból, '91ről a '92es évben 22%os növekedést tervez a Kormány, és hogyha levesszük a betegszabadságos konstrukciót az eredeti anyagban, amelyik alacsonyabb bevétellel számolt még, 21%ot. Tehát igazából érthetetlen ez a 4%os várható ért ékhez képest való növekedés, amikor a kintlévőségekkel szemben a behajtás érdekében nem áll komoly kormányzati stratégia. Azt is el kell mondani, hogy az a járulékalap, ami alapján fizetik a járulékokat, az a '91es évben a kormányzat számításai szerint na gyobb mértékben növekedett, mint az a '92es évben várható lenne, mivel az infláció és a munkajövedelmek a '91es évben nagyobbak voltak, mint ahogy a '92es évben a Kormány ezt reméli. Tehát mindezek azt mutatják, hogy itt drasztikus, tízmilliárdos nagysá grendű felülbecslés is könynyen lehetséges ezen a téren. '91ben egyébként 32% volt a munkajövedelmek növekedése, és mindössze 17% a járulékbevételnövekedés. Hogyha egyszer a 32nél alacsonyabb összeget várunk, akkor indokolatlan, hogy 17%nál miért legye n nagyobb a bevételnövekedés, hogyha a kintlévőségek nem csökkennek drasztikusan. Nos, hogyha még alaposabban megnézzük ezeket a számokat, akkor rájöhetünk arra, hogy a legfontosabb számítási hiba a vállalatiszövetkezeti szektorban nyilvánul meg, ahol 199 1ben 25% járuléknövekedést terveztek, és mindössze 5, azaz 5% valósult meg ebből. S akkor, amikor a csődhullám veszélyeit fontolgatjuk, és akkor, amikor a szövetkezetek a szemünk láttára szűnnek meg vagy hullanak szét, teljesen érthetetlen az a kormányzat i optimizmus, amely 15%os növekedést prognosztizál ebben a szektorban és igazából mindenfajta komoly számítás és bizonyítás nélkül. Azt is el kell mondani, hogy magában a mezőgazdasági szférában, mint ahogy elhangzott felelős embertől a minisztérium képvi seletében, nem lehetetlen az, hogy egy 100 – 150 ezer fős munkanélküliség is bekövetkezhet, aminek szintén megvan a járulékbevételi kiesése. Ez volt a legfontosabb tétel, amivel azt szerettem volna bizonyítani, hogy ez a társadalombiztosítási költségvetés al apvetően egy homokvár, nagyon ingatag talajra épül, és nincs benne bizonyítva az, hogy ezen számok valóban teljesülni is fognak. A másik dolog, amiről szeretnék beszélni, az a társadalombiztosítás centralizáltságából adódó jó néhány jellemvonás, amit még a múltból örököltünk, de amelyben lényeges változás sajnálatos módon nem történt az MDFkisgazdakereszténydemokrata kormányzási időszak elkezdése óta. Két példát hadd mondjak erre. Ahhoz, hogy egy új orvosi rendelőt egy faluban el tudjanak indítani, a lead ott igénytől, amihez csatolva van mindenfajta dokumentum, háromnegyed évnek, sokszor egy évnek kell eltelnie, amíg a Táradalombiztosítási Főigazgatóságtól visszakerül a papír, és tényleg el tudják kezdeni abban a faluban a rendelő megnyitását. Ez jórészt a nnak köszönhető, hogy minden adatot és minden iratot fel kell állandóan küldeni a Társadalombiztosítási Főigazgatósághoz, amely besorolja és a bürokráciában elvész ez, vagy pedig az indokoltnál jóval nagyobb késéssel érkezik csak vissza azokra a helyekre, ahol illetékesen lehetne dönteni. A másik téma: jónéhányan szembesülünk esetleg fogadóóráinkon vagy másfajta módon, hogy a nyugdíjak megállapítása jó néhány esetben hónapokat késik, mert ugyanígy történik a dolog,
