Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 15. hétfő, a tavaszi ülésszak 43. napja - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
2787 KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az előttünk fekvő módosító indítvány, amelyet Csépe Béla, dr. Remport Katalin és Tarnóczky Attila képviselők a 6058as számon adtak be, és amely pontosított az 5855ös számú önálló indítványokon, az 1975. évi II. törvény módosítására vonatkozik, mégpedig oly formában, hogy az egyéni vállalkozók járulékfizetési alapjának legkisebb összege ne a mi nimumbér legyen, hanem annak 60%a, továbbá, hogy a tevékenységet kezdő egyéni vállalkozók is ennek alapján fizessenek járulékelőleget. Ez a javaslat teljes egészében megegyezik azzal, amit mi annak idején elképzeltünk és amit a Kormány által benyújtott tö rvényjavaslat tartalmazott. A Kormány ugyanis az Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodás alapján, méltányolva, hogy a kisjövedelmű vállalkozóknál a korábbi nagy kedvezményhez képest a minimumbérre való együtemű átállás nagymértékű terhelést jelentene, átmeneti jelleggel, a későbbi egységes és szektorsemleges szabályozás igényét hangsúlyozva, a 8000 forintos minimálbérrel szemben 4800 forintos, a minimálbér 60%ának megfelelő járulékalapot javasolt. A beérkezett 22 módosítvány jó része az előterjesztők indítványát további jelentős kedvezménnyel kívánja bővíteni. A módosító indítványok egy másik csoportja pedig egyes rétegeknek kíván még további, illetve újabb kedvezményeket biztosítani, mint például a mezőgazdasági kistermelők, a kezdő kisvállalkozók, a szakmunkástanulók esetében. Sorra véve a módosító indítványokkal kapcsolatos megjegyzéseimet, legyen szabad elsőnek említenem, hogy dr. Pelcsinszki Boleszláv és dr. Futaki Géza a betegszabadság utáni járulékfizetést kívánja eltörölni azzal az indokkal, hog y itt társadalombiztosítási jogalapon járó ellátásról van szó. Azért sem értünk ezzel egyet, mert egyrészt itt munkajogi alapon járó ellátásról van szó, másrészt azért, mert így ezután az ellátás után senki sem fizetne járulékot, a táppénz után ugyanis az egészségbiztosítási alap megfizeti a járulékot. Pelcsinszki Boleszláv és dr. Futaki Géza a szakmunkástanulók ösztöndíja után jelenleg is kedvezményes összegű járulékfizetést kívánja eltörölni. Meggondolandó azonban az, hogy a szakmunkástanulók havi 300 forintos járulékfizetés ellenében teljes jogú biztosítottak. Ha ez a járulékfizetés eltörlésre kerül, akkor jogilag olyan ellentmondásos helyzet keletkezik, hogy a szakmunkástanuló járulékfizetés nélkül lesz b iztosított, míg a többi középfokú tanulmányt folytató, például szakközépiskolás, nem részesül biztosítási védelemben. Ez a javaslat szükségessé tenné a szakmunkástanulók törlését a biztosítottak közül, vagy pedig azt, hogy a költségvetés térítse meg az ő j árulékukat is. Kuncze Gábor, dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva és Szalay Gábor képviselők, valamint Balogh Gábor, Dragon Pál, Kapitány Ferenc és Vincze Kálmán a segítő családtag járulékfizetésének alapját a minimumbér helyett szintén a minimumbér 60%ában kív ánják meghatározni. Ez azonban oda vezethet, hogy egyéb alkalmazotti körben is joggal kérnék a vállalkozók az alkalmazottak utáni társadalombiztosítási terhek mérséklését. Balogh Gábor és képviselőtársai sajnos a szándékolt módosításaikat jogilag több pont on is kifogásolható módon terjesztették elő. Így például a mezőgazdasági kistermelést folytatók közül a 2 millió forinton felüli árbevételt elérőknél a biztosítási kötelezettséget megszüntetné a javaslat. Viszont a nem főfoglalkozásként mezőgazdasági kiste rmelést folytatókat pedig egyéni vállalkozóknak minősíti. A képviselők javaslatait az esetleges pontosítások után sem látom problémamentesnek, mert a javasolt 50%os, illetve 44%os további kedvezmény forrása nem biztosított, és ugyancsak nincs meg a fedez ete a 100 ezer forintos éves jövedelmet el nem érő egyéni vállalkozók további 10 százalékpontos járulékkedvezményének. Az előterjesztők által hivatkozott 4,8 milliárd forintos központi forrással kapcsolatosan, amennyiben ez egyáltalán reálisnak bizonyul, a kkor is az átcsoportosításhoz egy törvényjavaslatot
