Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 15. hétfő, a tavaszi ülésszak 43. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - PALOTÁS JÁNOS (független)
2759 ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országg yűlés! A házbizottság korábban hozott általános érvényű állásfoglalása alapján indítványozom az önálló indítvány napirendre tűzését. Határozathozatal következik. Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Megkérdezem az államtitkárok szavazatát. Tartóz kodtak. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 122 szavazattal 66 ellenében 50 tartózkodás mellett a javaslatot napirendjére tűzte. Palotás János független képviselő önálló indítványt nyújtott be a miniszterelnök hatáskörének alkotmányos gyakorlásáról a 6237e s számon. Megadom a szót Palotás János képviselőtársunknak, az önálló indítvány előterjesztőjének. Felszólaló: Palotás János (független) PALOTÁS JÁNOS (független) Köszönöm, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Készülve a mai felszólalásomra, gon dolataim tisztázása közben nehezen tudtam eldönteni, hogy az országgyűlési nyilatkozattervezetem indoklásának felvezetésekor érveim a Parlamentben kialakult és a valós feladatoktól idegen komikumból, vagy a történelmi pillanatból és annak történelmi felelő sségéből induljon ki. Nem találtam egyedül üdvözítő megoldást, így egyik út sem volt elhagyható, de igyekeztem azt szétválasztani. Nézzük először a tényeket! Én és a tisztelt Házban még vagy százegynéhányan nem értettünk egyet azzal, hogy ma, amikor ötszáz ezer fölött van a munkanélküliek száma, amikor két és fél millió nyugdíjasnak nem tudjuk biztosítani az alkotmányos minimumot, amikor tömeges az elszegényedés, amikor tudósaink 30%a külföldre távozott, hogy megélhetését biztosíthassa, akkor fejlődésünkhöz nélkülözhetetlen gazdasági és társadalmi törvényalkotás helyett a tisztelt Ház kormánykoalíciós többsége – idézek az ő nyilatkozattervezetük szóhasználatából – "az Alkotmányban szabályozott parlamentáris demokrácia megóvása érdekében" országgyűlési nyilat kozatot erőltetett az Országgyűlésre. A parlamenti demokráciában azonban ezt nekem természetesen tudomásul kell vennem, így ezt meg is tettem. Ha ez így van, akkor viszont – tisztelve a többségi akaratot – segíteni kell elképzeléseik megvalósulását, a telj eskörűség kibontakoztatását. Nyilván csak a feszített munka és az időhiány okozta, hogy az önálló képviselői indítványt beterjesztő dr. Kónya Imre, dr. Füzessy Tibor és dr. Pásztor Gyula képviselők egy munkaköri felmentéssel kapcsolatban kialakult alkotmán yos aggódásuk kifejezésekor kizárólag a köztársasági elnök jogkörének alkotmányos gyakorlását elemezték, és ezeddig nem tudtak felkészülni a Magyar Köztársaságban az ő szóhasználatukkal is: "a végrehajtó hatalmat s a vele járó felelősséget ténylegesen gyak orló miniszterelnök és kormánya jogkörének alkotmányos jellegéből." A feszített munka és az időhiány, mint ok, jelen esetben elfogadható. Ezt munkatársaim bebizonyították számomra, hiszen a hiánypótló segítséghez, amit ezúton utólag felajánlok számukra, kö zel 10 munkatársam többhetes munkája kellett. Sok ezer oldal parlamenti szószedete, sok miniszteri és kormányrendeletet, törvényt és száz feletti alkotmánybírósági anyagot elemző áttekintésre volt ahhoz szükség, hogy a következő eredményt megkapjam. Termés zetesen a következő számok, adatok most indoklás nélkül és csak töredékükben kerülnek megemlítésre, témát hagyva a majdani parlamenti vitának is bőven. Az Alkotmánybírósághoz érkezett ügyek száma 1990től 1992. május 30ig 4722 volt. Érdemi eljárás alá von t ügyek száma: 901. Az alkotmánysértés esete, tehát ott, ahol döntöttek, összesen 117 jogszabályt érintett 101 pontjában. Munkatársaim áttekintették ezt a 101 döntést, mely kapcsán a következő eredményt kapták: Összesen 58 darab olyan jogszabályi paragrafu st talált az Alkotmánybíróság, a már lezárt döntésével – tehát itt tényekről van szó, képviselőtársaim – , amely alkotmányellenesnek minősült, s amely nem a régről maradt ránk, hanem demokratikus Parlamentünk működését követően alkotott
