Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 10. szerda,a tavaszi ülésszak 42. napja - Határozathozatal a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALÁZSI TIBOR (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
2730 Remélem azonban, hogy mondandóm végére az is világossá válhat, hogy a jogrend védelme az egyben a sajtószabadság és a kommunikációs szabadságjogokat is védi, illetve ennek a védelmét is biztosítja. Mielőtt voltaképpen mondanivalómat megkezdeném, szeretném megosztani önökk el egy dilemmámat, nevezetesen azt a régi filozófiai problémát, hogy lehete igaz kijelentést tenni valamiről, ami nincs. Megítélésem szerint az előttünk fekvő törvényjavaslatnak van egy olyan elég lényeges pontja, amely pontosan ezt a dilemmát veti fel: k özalapítványról beszélek. Arról a közalapítványról, amiről az előbb Balázsi Tibor is szólt, és talán nem örvendezek együtt annyira vele és Kósa Ferenccel, az ötletnek a kitalálójával és nem lelkesedem annyira ezért a dologért, mint többen mások. (11.40) Ug yanis ezt a közalapítványt a törvényjavaslat úgy kívánja bevezetni a jogrendbe, minthogyha ez a szervezeti forma a magyar jogban már létezne. Azt is meg kell mondanom, hogy egyszerűen elképesztőnek találtam, hogy egy olyan törvényjavaslatban, amely az elej én 35 paragrafuson keresztül csak és kizárólag fogalmak definíciójával foglalkozik, 35 különböző fogalom definíciója között nem szerepel azon szervezeti forma fogalmi meghatározása, amely a javasolt szabályozás tárgyát, a Magyar Televíziót és a Magyar Rádi ót a tervezetből szervezeti formaként definiálná. Tehát hiányzik a közalapítványnak a definíciója a törvény elejéből. Persze jogilag szokásos eljárás, hogyha egy fogalom valamely korábbi törvényben vagy a jogban már meghatározásra került, akkor ezt a későb bi törvény úgynevezett utaló szabállyal helyettesíti. Most ilyen utaló szabályt nem találunk, nem is találhatunk, hiszen ilyen nincs. Nincsen korábbi szabályozása a közalapítványnak a magyar jogban, a magyar tételes jogban pedig még kevésbé. Amit viszont a törvényjavaslatban megtalálunk, az háttérjogoknak a meghatározása, ami szintén elég konfúzus, hiszen kétféle háttérjogot határoz meg a törvényjavaslat: a közalapítvány tekintetében a polgári jogot, a Polgári Törvénykönyvet – a közalapítványi költségvetési szerv tekintetében pedig hát a költségvetési szervekre vonatkozó, alapvetően államigazgatási jogszabályokat. Ugyanakkor – hogy tovább bonyolítsa a konfúziót – a törvényjavaslat következetlenül közalapítványon néha magát az alapítványt, néha pedig a költsé gvetési szervet és az alapítványt együtt is érti. Ez már eléggé súlyos fogalomzavarhoz vezet; azt már csak fokozza az, hogy a törvényjavaslat egy ponton azt mondja, hogy a hosszú Magyar Televízió és Magyar Rádió Közalapítvány rövidítés helyett következetes en az alapítvány szót használja. Ez természetesen egy jogszabályszerkesztési forma, de ugyanakkor a megtévesztés tovább folyik. Az alapítvány azonban – mindannyian tudjuk – egy létező jogintézmény, tehát a Polgári Törvénykönyvben szabályozott jogintézmény. Létesítésének és működésének feltételeit részletesen szabályozza a jogrend. Az alapítvány polgári jogi értelemben alapintézménynek tekinthető, már a római jogban megjelenik ennek az előzménye a pia causa formájában. A közalapítvány fogalmának pusztán névv el történő, tehát nem tartalmi intézményként való bevezetése fenyegeti a polgári jog dogmatikai rendjét és a közjog dogmatikai egységét is. Persze lehet, hogy ez a kicsit jogászi purista felfogás semmiképpen sem állja meg a helyét a politikai éredekeknek a jóval erősebb csatájában, azonban szeretném megjegyezni én is azt, hogy a jognak is vannak bizonyos törvényszerűségei, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni büntetlenül! Most hogyha e mögött a magyar jogalkotásban egyébként szokatlan fogalomzavar mög ött felületességet tételezek fel, akkor elképzelhető, hogy a javaslatnak a készítői valamifajta vegyes jogintézmény létrehozására törekedtek. Nézetem szerint azonban ez a kísérlet az előttünk fekvő törvényjavaslat szerinti formában jogilag – sajnos – nem k ivitelezhető. Miután a törvényjavaslat nem bajlódik a közalapítvány fogalmának meghatározásával erre való utalással, szeretnék néhány szót mondani arról, hogy tulajdonképpen mi is az, amit ha nem is jogilag,
