Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 10. szerda,a tavaszi ülésszak 42. napja - Határozathozatal a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
2714 televízióknak a lehetőségével, a frekvencia megteremtésének a lehetőségével, a műh oldas lehetőségekkel. Azok a szabályozások, amikre ő hivatkozott – az én szerény ismereteim szerint – egy komplex rendszerben helyezkednek el, tehát a jégkunyhóhoz hozzátartozik a – 30 fok is és hozzátartoznak az ottani körülmények is, amelyek lehetővé tesz ik a jégkunyhó építését, és ezért – hacsak ezeket a körülményeket nem teremtjük meg a Szaharában – ne kezdjünk bele a Szaharában jégkunyhó építésbe. (Zaj a jobb oldalon. – Taps a bal oldalon.) Ugyanis az Alkotmánybíróság is erre hivatkozik, hogy ezeknek a l ehetőségét a törvényben együtt kell megteremteni, együtt kell kezelni. Most visszatérve a Rádió és a Televízió kérdésére. Az Alkotmánybíróság rögzíti, hogy a "véleménynyilvánítási szabadságot a Rádió és a Televízió esetében jogilag részletesen szabályozott szervezeti megoldásokkal kell biztosítani. A szervezeti megoldások alkotmányosságát az minősíti, hogy elvileg képeseke biztosítani a társadalomban meglévő vélemények teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű kifejezésre jutását, valamint a közérd eklődésre számot tartó eseményekről és tényekről való elfogulatlan tájékoztatást." Na most, azt is tudom, hogy ezeknek a kérdéseknek a megítélésében nagyon nagy vita van önök között és közöttünk és a közvélemény nagyon széles csoportjaiban. Én ezért nem sz eretnék ebbe a vitába tartalmilag belebocsátkozni, és nem szeretném eldönteni, hogy kinek van igaza ebben a vitában – nem is lenne méltányos, hogyha mi döntenénk el, hogy a kettőnk között lévő vitában melyikünknek van igaza. Azonban azt szeretném jelezni a z önök számára, hogyha itt megszületik egy törvény még ha teljes egyetértéssel – Debreczeni József hivatkozott egy 98%os elfogadott törvényre – , akkor sem biztos, hogy ez a teljes egyetértéssel megszületett törvény megfelel annak a követelménynek, amit az Alkotmánybíróság most leírt. Tehát én arra szeretném az önök figyelmét ráirányítani, hogy itt a hétfői döntéssel egy új helyzet jött létre, amely új helyzetnek az összes vonatkozását – szerintem – a most formálódó törvény tekintetében figyelembe kell venn i, mert azt kockáztatjuk, ami megtörtént a szakszervezeti törvénynél, hogy nagy többséggel egyetértettünk valamivel, amiről az Alkotmánybíróság kimondta, hogy ez így nem volt jó ez az egyetértés. Önmagában a többség nem igazolja az igazságot, tehát önmagáb an attól, hogy egyhangúlag hozunk egy döntést, nem biztos, hogy az a döntés helyes. Az Alkotmánybíróság felülbírálhatja a döntésünket, és ezért nekünk most újra át kell nézni a törvény valamennyi rendelkezését, hogy ezek a követelmények, amiket az Alkotmán ybíróság rögzített, amikre az Alkotmánybíróság felhívja a figyelmünket, vajon a mi jelenlegi legjobb tudásunk szerint maradéktalanul érvényesülneke a törvényben vagy sem. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy az Alkotmánybíróság a Rádió és a Televízió alkot mányos működésének feltételeként meghatározza azt, hogy "a törvénynek ki kell zárnia, hogy a közszolgálati rádióban és televízióban akár az állam szervei, akár egyes társadalmi csoportok a műsorok tartalmára meghatározó befolyást gyakorolhassanak." Ezért n ekünk a törvényben olyan szabályokat kell teremteni, ami ezt kizárja, az én számomra is megnyugtatóan és Csurka István számára is megnyugtatóan zárja ki mind a két befolyást. Én örülnék, hogyha ezt meg tudjuk találni, de nem vagyok róla 100%ig meggyőződve , hogy ez a törvény, amit idáig a kulturális bizottság kidolgozott, megfelel ezeknek a követelményeknek. Az Alkotmánybíróság leszögezi, hogy a sajtószabadságnak a kritériuma a sajtónak az államtól való szabadsága. Ez a Kormánytól való szabadságot jelenti, de hozzátesz egy nagyon fontos dolgot, amely szintén az eddigi vitákhoz képest megítélésem szerint új elem, hogy nemcsak a Kormánytól, de az Országgyűléstől is szabadnak kell lennie a sajtónak, a Rádiónak és a Televíziónak, hiszen az Országgyűlés meghatáro zó tartalmi befolyása éppen úgy alkotmányellenes, mint a Kormány meghatározó tartalmi befolyása. Itt nem tesz különbséget, mind a kettő alkotmányellenes. (10.10) Tehát sem a Kormány nem szerezhet meghatározó tartalmi befolyást, sem az Országgyűlés nem szer ezhet tartalmi befolyást, és utána egy fél mondatban az Alkotmánybíróság azt is hozzáteszi, hogy
