Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 40. napja - Határozathozatal a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Szabad György): - MILE LAJOS (MDF)
2549 Az is köztudott, hogy a p olémiák alkotmánybírósági döntést igényeltek. Az Alkotmánybíróság a törvény egészét, annak célkitűzéseit az Alkotmánnyal és az alkotmányos rendszerváltozással összhangban állónak találta, ám a törvény két paragrafusát alkotmányellenesnek minősítette, valam int kötelezte a Magyar Országgyűlést, hogy június 30i határidővel a jogsértést szüntesse meg. A Kormány által beterjesztett 5719es számú módosító indítvány kényszerű és szükséges lépés volt. Szükségszerű volt, hiszen a XXVIIIas törvényben megfogalmazott , a szakszervezetek közötti választás időpontjára vonatkozó rész tarthatatlanná vált, a törvényben megadott határidőn belül lehetetlen a választások lebonyolítása. A határidőmódosításon kívül a módosító javaslat rendelkezni kíván a vagyonmegosztás bizonyo s időpontjairól, alapelveiről is. Véleményünk szerint a beterjesztett módosító javaslat tehát szükségszerű, ám korántsem elégséges. A határidő eltolásával a szakszervezetek még nem kerültek olyan helyzetbe, hogy megközelítőleg is az esélyegyenlőség alapján indulhassanak el a szimpátiaválasztásokon. Hiába áll rendelkezésükre megfelelő idő, ha a vonatkozó választási törvény hiánya miatt nem tudják, hogy pontosan mire is készüljenek, nem ismerik a feltételeket és a lebonyolítás módját. Épp ezért fontosnak gond oltuk, hogy az időpontmódosításhoz csatlakozva, egy módosító javaslatcsomag egyik pontjaként az Országgyűlés a vonatkozó választási törvényről is rendelkezzék. Nemcsak a választásokhoz, hanem az érdekvédelem jelenlegi működéséhez, jövőbeni struktúrájához szervesen kapcsolódik a szakszervezeti vagyon problémája. Szükséges tehát, hogy a szakszervezetek közötti egyeztetések eredményeit figyelembe vevő, a szakszervezetek megállapodásán alapuló végleges vagyonrendezésre is megnyugtató megoldási javaslatot tegyü nk. (16.00) Az Alkotmánybíróság döntését, az abból következő törvényhozói kötelezettségeket figyelembe véve a VIKSZ igazgatótanácsának összetételét is meg kell változtatni, valamint az alapítványi vagyon kérdését az alkotmányosságnak megfelelő módon kell r endezni. Mivel ebben az évben nem csupán a szakszervezetek közötti szimpátiaválasztásra kerül sor, hanem az üzemi tanácsi és a TBönkormányzati választásokra is, módosító csomagunk e tekintetben is javaslatokat tartalmaz. Különösen fontosnak tartjuk, hogy megfelelő átmeneti intézkedések biztosítsák az érdekvédelmi jogok zavartalan gyakorlását. Könnyen belátható, hogy egyes választások nem kezelhetőek egymástól függetlenül, hanem csak egy nagyobb összefüggés részeiként, egymással kölcsönhatásban állnak, ered ményeik együttesen határozzák meg Magyarországon az érdekvédelem struktúráját. Felvetődhet a kérdés, hogy a vázolt módosításokat miért egy csomagban, az 5719es kormányjavaslathoz csatlakozó módosító indítványként terjesztjük be. A válasz rendkívül egyszer ű: az Országgyűlés zsúfolt programját ismerve nincs arra idő, hogy mindegyik kérdést különkülön tárgyaljuk, hiszen így csak megnyújtanánk a bizonytalanságot, tovább fokozva a már amúgy is meglévő feszültségeket. Az idő sürgetése mellett eljárásunkat az is indokolja, hogy – mint már említettem – az érdekvédelem egy összefüggő rendszert képez, s mint ilyen, szükségessé teszi meghatározó elemeinek összehangolt szabályozását. A meglévő érdekellentétek, szemléleti, felfogásbeli különbözőségek ellenére úgy tűnik , a szakszervezetek között kialakulófélben van a megegyezés a kardinális kérdésekben. Javaslatunk az egyeztetések eredményeit természetesen figyelembe vette. Célunk az is, hogy a beterjesztett kormányjavaslat és a kapcsolódó módosító indítványok minél nagy obb egyetértéssel találkozzanak a tisztelt Házban, hiszen a munka világának, az érdekvédelem problémáinak megnyugtató, hosszú távon is hiteles rendezése nem csupán a kormánypártnak, nemcsak a koalíciós pártoknak, hanem minden parlamenti pártnak, minden fel elős politikai tényezőnek elemi érdeke, azaz társadalmi érdek. Végezetül arra kérem az elnök urat, hogy a mai nap folyamán ne zárja le az általános vitát, mert a módosító csomag bizonyos pontjai még egyeztetéseket igényelnek, de reményeink szerint ma estig el tudjuk készíteni a végleges szövegváltozatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)