Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 3. szerda, a tavaszi ülésszak 39. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Dornbach Alajos): - RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - CSÉPE BÉLA, a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását koordináló bizottság elnöke:
2522 A hozzászólásomat lényegében azoknak a társadalmi szervezeteknek az érdekében teszem meg, amelyek a hosszú procedúrák után még mindig nem jutottak pénzhez. Most függetlenül attól, hogy kik ezek, mennyit kapnak, és miért kapnak, de ennek az országgyűlési elj árásnak az eredményeképp végül is mégiscsak lesz egy kör, amelyik ezt a 420 millió forintot megkapja. Ezeknek az érdekében kértem napirend előtt szót. Én mint a bizottság elnöke végigéltem mindazt a procedúrát, ami ezzel jár, a mi bizottságunk szakértői el őkészítés alapján elkészítette javaslatát, utána a költségvetési bizottságban folyt a kivételes eljárás. Ott is csak harmadik nekifutásra sikerült az eljárást befejezni. Mindezeknek a tapasztalatoknak az alapján én mélységesen átérzem ezeket a problémákat, amelyek itt felmerülnek, de ugyanakkor mélységesen szomorú is vagyok, hogy a tisztelt Ház ezt a kérdést eddig még nem tudta megoldani, és aggódom amiatt, hogy ha a nyári szünet előtt nem tudja megoldani, akkor tulajdonképpen a megoldás már nem igazi, mert ha ezek a szervezetek valamikor ősszel jutnak esetleg a pénzükhöz, azt már nem lehet egészen idei támogatásnak nevezni, az egy elkésett valami lesz. Ezért én gondolkodtam azon, hogy mi a megoldás, és ezzel kapcsolatban szeretnék egykét gondolatot itt elm ondani, a megoldást nyilván nem én fogom meghatározni, hanem a házbizottság, és hogy egyáltalán hogy menjen tovább ez az ügy. Nos, én itt megértem azt, hogy a belső arányok egy ilyen szavazásban nem tudnak megmaradni. Mind a különbizottság, mind a költségv etési bizottság részletesen foglalkozott azzal, és igyekezett olyan irányba terelni a dolgokat, hogy bizonyos arányosságok megmaradjanak. Nos, ilyen arányosságok bizonyos szervezetek körében – mint ezek a pártok mögött álló ifjúsági szervezetek – itt egy p illanat alatt fel tudnak borulni. Ez nyilvánvalóan problémát okoz. De problémát okoz egyáltalán az, hogy egy ilyen nagyon sok szempontot figyelembe veendő pénzelosztás egy ilyen procedúrán megy keresztül. Ezért szeretném itt is a tisztelt Ház figyelmét fel hívni arra, hogy a különbizottság a mai napon megkezdi annak a törvényjavaslatnak az előkészítését, kidolgozását, amelyre a határidő szeptember 30a. Ebben a törvényjavaslatban mi figyelembe kívánjuk venni mindezt a tapasztalatot, ami itt lezajlott, és sze retnénk olyan törvényjavaslatot ide előterjeszteni – hogy a jövőben majd funkcionáljon – , amely ezt a kérdést gyökeresen másképpen oldja meg. Természetesen úgy, hogy jobban és mindenkinek a megelégedésére. Tehát egy ilyen munkában lényegében benne vagyunk. Na most, hogy a belső arányokat mennyire nem tudják a szavazók figyelembe venni, én csak szeretném felhívni a tisztelt MSZPfrakció figyelmét az Úttörőszövetséggel kapcsolatban a következőkre: A költségvetési bizottság kiemelten foglalkozott ezzel a probl émával, és nem adott teret annak, hogy az Úttörőszövetség terhére bejött módosító javaslatoknak mind utat engedjen, hanem ott meghatározta azt, hogy a legmagasabb elvonási mértékig hagyjon csak állva javaslatokat. Ebből következően az Úttörőszövetség részé re, itt akármi lesz a szavazás eredménye – ha ez végig tud menni – , akkor 2,7 millió forint mindenképpen biztosítva van. Tehát ez megint vitatható, hogy sok vagy kevés, különböző szempontok vannak, ezt csak azért említem itt, hogy nyilvánvaló: a szavazás m enetében ezeket a dolgokat nem lehet úgy átlátni. Mindezekre figyelemmel, elsősorban a társadalmi szervezetek érdekében, és kiemelném az egészségügyi, a szociális jellegű tevékenységet folytató társadalmi szervezeteket, akik hozzám fordultak már jóval a pr ocedúra megkezdése előtt, hogy fizessünk részükre előleget. Én mint bizottsági elnök mondtam, hogy nem tudok előleg iránt intézkedni, meg kell várni ennek a folyamatnak a végét, én biztattam őket, hogy ez májusban megtörténik – sajnos, nem történhetett meg – , és nagyon aggódom, hogy esetleg úgy elhúzódik, hogy nem tud megtörténni a nyári szünet előtt.