Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 2. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - Interpellációk: - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - KERESZTES K. SÁNDOR, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
2471 Dr. Pap János, a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselője interpellációt nyújtott be Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez "Hol a higany?" címmel. Pap János képviselőtársamat illeti a szó. Interpelláció: Dr. P ap János (FIDESZ) – a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez – "Hol a higany?" címmel PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Mint már mindenki előtt közismert tény, a BVK gyár üzemeiből az elmúlt évtizedekben t öbb száz tonna higany került a talajba. E veszélyes anyag lassan, de biztosan halad az alsóbb rétegek, és így valószínűleg a talajvíz felé is. Mozgását segíti az üzem alatt található bányajáratok nagy száma. Számítások szerint a higany rövid időn belül elé ri az ivóvízbázisokat is. A veszélyt fokozza az is, hogy az elszivárgó higany mellett más jellegű szennyezés is fennáll, illetve korábban fennállt. Ilyennek nevezhető a volt kavicsbányák feltöltése pernyével, higanytartalmú és más, elsősorban nehézfémeket tartalmazó veszélyes hulladékkal. A beszivárgó higany és egyéb nehézfémek akadály nélkül juthatnak a talajvízbe, ahol a mozgásuk nyilvánvalóan felgyorsul. (14.50) A legtöbb tározóban nem használtak szigetelő réteget, és ahol ilyen volt, arról is kiderült, hogy az idő vasfoga megette, és teljesen átjárhatókká váltak. Véleményem szerint a legnagyobb gond – amely szerintem kimeríti a vétség fogalmát is – a jelentős számban létesített illegális lerakóhely. Ezekből ez idáig mintegy nyolctizet sikerült megtaláln i; kérdés, hogy mennyi ilyen található még az illető térségben. Ma már azt is tudjuk, hogy a rekultivált tárolók fölött termelt cukorrépában a higany tartalma az egészségügyi norma többszöröse volt. Megjegyzem, hogy évekig folyt termelés ezeken a területek en. Az ivóvízbázis elszennyezése mellett egy újabb problémát vet fel az, hogy már a Sajó folyó is súlyosan szennyezett higannyal és más nehézfémmel. Így a folyóból kihalászott hal elfogyasztása után súlyos egészségkárosodás léphet föl. Tisztelt Miniszter Ú r! Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága 1990. november 22én állásfoglalást készített a BVK higanyszennyezésével kapcsolatban. Ezért az első kérdésem a következő: Mi az oka, hogy az állásfoglalás egyetlen pontját sem valósították meg? Milyen mértékb en sikerült érvényt szerezni az ÉKÖVIZIG 26311/1990. számú 1990. augusztus 31i határozatának? Mi az oka, hogy a BVK tenderfelhívása a higanyszennyezések megszüntetésére eredménytelenül végződött? Miért nem történt meg a BVK egykori hulladéklerakóinak felt árása és felszámolása? Mit tettek a Sajóvölgy ivóvízbázisait veszélyeztető szennyezések feltárására, a vízbázisok védelmére? Végezetül: megtörténte a magyarországi higanykatódos elektrolízises technológiával működő üzemek higanyfelhasználásának ellenőrzé se? Köszönöm figyelmüket, és várom válaszait. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter úr válaszol. Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter v álasza KERESZTES K. SÁNDOR, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
