Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 37. napja - Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló 1990. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VASTAGH PÁL, DR. (MSZP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
2416 Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot és tá mogatta általános vitára bocsátását. Megjegyzem azonban – éppen ahogy a miniszter úr is jelezte – , nagy valószínűséggel e törvényjavaslat elfogadását meg kell előzze az ezelőtt két héttel számunkra kézbesített ÁSZjelentéssel kapcsolatos országgyűlési állá sfoglalásnak a kialakítása. Teszem ezt a megjegyzést azért is, mert vannak olyan észrevételek képviselői körökből, egyelőre még írásban nem, amelyek szerint ez az ÁSZjelentés bizonyos tekintetekben talán nem elfogadható. Köszönöm. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : K öszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz módosító indítványt nyújtott be dr. Vastagh Pál 6020as számon, ezért általános és részletes vitát kell tartanunk. Az előterjesztés általános vitája következik. Kérem képviselőtársaimat, jelezzék felszól alási szándékukat. Megadom a szót dr. Vastagh Pál képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Dr. Vastagh Pál (MSZP) VASTAGH PÁL, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden kívánok a törvényjavaslat ka pcsán hozzászólni. Tulajdonképpen a pénzügyminiszter úr expozéjában vázolta azt a jogi helyzetet, ami kialakult. Gyakorlatilag az ÁSZ az elszámolásra kötelezett társadalmi szervezetek közül hatnak elfogadta és hitelesnek minősítette az elszámolását. Ugyana kkor a törvény olyan súlyos alapjogkorlátozást tartalmaz, mint az elidegenítési és terhelési tilalom kimondása meghatározott vagyontárgyakra. A hivatkozott alkotmánybírósági határozat többet és bővebben beszél erről a problémáról és az alkotmánybírósági h atározat álláspontja az, és ez egyben az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatában is tükröződik, hogy az alapjog tartalmának korlátozása alkotmányellenes, ha a korlátozás nem elkerülhetetlenül szükséges és nem arányos mértékű. Az elidegenítési és terhelési t ilalom ezen szervezetek esetében 1991 eleje óta fennáll. A szóban forgó javaslat ezt az időpontot maximum 1992. december 31éig tartja fenn, illetőleg addig a pontig, amíg az Országgyűlés magáról a számvevőszéki jelentésről nem dönt. (17.40) Ezt sé relmesnek találjuk, és elsősorban azt kérjük a Háztól, hogy miután valóban súlyos alapjogkorlátozásról van szó, ezt a napirendet minél hamarabb tűzze megvitatásra. Amennyiben ez nem illeszthető be az Országgyűlés munkarendjébe – közismert nehézségek miatt – , akkor pedig azon vagyontárgyak esetében, amelyekre az elidegenítési és terhelési tilalom vonatkozik, miután az Állami Számvevőszék hitelesként ismerte el ezen szervezetek elszámolását, szüntesse meg az elidegenítési és terhelési tilalmat. Gyakorlatilag a módosító indítvány tartalma is megegyezik a jelen hozzászólásban elmondottakkal. Tehát a korlátozás nemcsak időbeli, meghatározott időbeli intervallumon keresztül kell, hogy érvényesüljön, vagy meghatározott időpont, időhatár megjelölésével alkotmányos, hanem az alkotmányossági problémák akkor is fennállnak, ha ez a korlátozás időn túli, ha ennek a korlátozásnak nincs meg az alapja, ha ez a korlátozás nem elkerülhetetlenül szükséges és nem arányos mértékű. Mivel az Állami Számvevőszék a jelentésben szere plő szervek esetében tulajdonképpen hitelesnek minősítette az elszámolást, ezért álláspontunk szerint az elidegenítési és terhelési tilalom fönntartása, további fönntartása, még ha ez most már határozott időponthoz kötődik, ebben az esetben sem áll összhan gban az Alkotmánybíróság határozatával. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) :
