Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 37. napja - Határozathozatal a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az álllamháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a távközlésről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Egyes saját jogú nyugdíjak emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - KIS GYULA JÓZSEF, DR. (MDF)
2406 Ennek alapján én úgy vélem, hogy az emelésnek a pénzügyi mennyiségétől függetlenül is ez a törvényjavaslat egy szociális tartalmú üzenet az egész nyugdíjas társadalom részére, amelyben az van elrejtve, hogy a Kormány igenis törődik a nyugdíjasokkal, és – amennyire a pénzügyi lehetőségek engedik – a megfelelő lépéseket megteszi. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : K öszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy módosító javaslatok érkeztek, általános és részletes vitát kell tartanunk. Most az előterjesztés általános vitája következik. Elsőként szót kért Kis Gyula József, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Fel szólaló: Dr. Kis Gyula József (MDF) KIS GYULA JÓZSEF, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Ház! Kedves Egyéb Érdeklődők! Azért hangsúlyozom ezt a harmadik csoportot, mert amióta a szociális bizottságban nyugdíjügyekkel foglalkozunk, nagyon sok kérdés érkez ik hozzánk. Ezeknek a kérdéseknek a száma az utóbbi időben – amikor ennek a korrekciónak a híre elterjedt – jelentősen megnőtt, és néhány csomópont köré vonhatók össze. Megpróbálok az előterjesztés alapján ezekre a kérdésekre valamiféle tájékoztatást adni. Emlékeznek, amikor vitattuk az első idei nyugdíjemelést, akkor mindenki számolt, hogy is jön ki az a 19 és fél százalék, amire prognosztizáljuk a nettó munkabérnövekedést, és amire kötelezettségünk a nyugdíjak értékét is felemelni. (16.20) Ez úgy jön ki, hogy 50,3 milliárd forinttal több van nyugdíjakra az idén, mint tavaly, és ez 19,5%kal magasabb. Tehát ha ez az 50,3 milliárd év végéig elköltetik, akkor megvalósult a feltétel. Az elköltés két előírt módja, a januárra visszamenőleges és technikai okokbó l márciusban sorra került emelés és a szeptemberi, valóban nem adná ki mind az 50,3 milliárdot, marad 10,1 milliárd, és ez kerül most korrekciós emelés formájában beépítésre a nyugdíjrendszerbe. Ennek az elosztásnak az elveit, ami tehát nem azt jelenti, ho gy mindenkinek egyenlő arányban, vagy nem azt jelenti, hogy mindenki egyforma összegben kap nyugdíjemelést, ezeket az elveket ez az Országgyűlés már a '90. év januári nyugdíjemelésnél elfogadta, azt hiszem, 5 tartózkodás mellett. És az az alapelv, hogy a t orzult nyugdíjrendszert valamilyen módon korrigálni kell két skála mentén: az egyik a szolgálati idő hossza, a másik pedig a szolgálatba menetel időpontja. Szó volt arról, hogy ezek a leginkább torzultak, de miért. Aki régebben ment nyugdíjba, az az inflác ió miatt többet veszített, jobban csökkent a nyugdíja értéke, ezt nem kell nagyon magyarázni. A hosszú szolgálati időnél az az oka az aránytalan értékvesztésnek, hogy általában a hosszabb szolgálati időhöz magasabb nyugdíj tartozik, és így az alacsonyabb n yugdíjak emelgetése – ami rendszeresen szükséges volt azért, hogy ezeket az alacsony nyugdíjakat egyáltalán olyan szinten lehessen tartani, ami az életben maradáshoz kell – azt jelentette, hogy összezsugorodott a nyugdíjrendszer; az alacsonyabb nyugdíjak n agyobb mértékben emelkedtek, megszűnt a különbség a tényleges munkában töltött idő, a szolgálati idő szerint. Ebbe az irányba hatott mindaz, hogy általában minimumot állapítottunk meg az emeléseknél, mind pedig az, amikor nem százalékosan, hanem valamilyen fix összegben emeltünk. Tehát ez az a két változó, amelynek mentén most meg kell próbálni korrigálni a torzulásokat. Ez a korrekció persze azt jelenti, hogy van, aki jól jár, van, aki rosszabbul jár, hiszen ha korrigálunk, akkor valakitől valahová juttatu nk vagy csoportosítunk át pénzeket. Ez azt jelenti, hogy most a 2,5 millió nyugdíjasból 1 millió 650 ezer embert érint ez a korrekció, tehát többségüket, de mégsem mindegyiküket. Tehát év végén azok, akik nem esnek bele ebbe az 1 millió 650 ezres korrigált csoportba, mintegy 15,5%kal magasabb nyugdíjat kapnak csupán, mint tavaly; viszont azok, akik beleesnek ebbe a csoportba, azok 22,3%kal magasabb nyugdíjat kapnak. Ez a kettő együtt adja ki a 19,5%ot, ami a százalékokon túl az összegekből is kikövetkezt ethető.
