Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 37. napja - Határozathozatal a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az álllamháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a távközlésről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Egyes saját jogú nyugdíjak emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György):
2403 míg az alacsony nyugdíjaknál, ahol gyakran rövid a szolgálati idő, a keresetnövekedéshez viszonyítva értékvesztés kevésbé vagy nem következett be, különösen ha figyelem be vesszük, hogy az alsó határokon rendszeresen korrekciós lépések történtek a múltban is. Mindezeket figyelembe véve a Kormány a nyugdíjba vonulás éve és a szolgálati idő hossza szerinti differenciált, 3 – 18%os emelést javasol, azzal, hogy az emelés legki sebb összege 200 forint legyen. (16.00) A magasabb megélhetési költségekre tekintettel az 1. és 2. csoportú rokkantsági nyugdíjban részesülőknél legalább 13%os emelést javaslunk. Az emelés január 1jei hatállyal történne a javaslat szerint. A javasolt kor rekciós nyugdíjemelés módszerével egyetértett az Érdekegyeztető Tanács szociálpolitikai bizottsága és a Nyugdíjasok Érdekegyeztető Kamarája is. Nem volt azonban teljes az egyetértés – és ezt kötelességem a tisztelt Ház tudomására hozni – az úgynevezett egy esített ellátások emelési módszerét illetően. Az érvényes szabályok szerint a túlélő házastárs saját nyugdíja és az özvegyi nyugdíja közül a számára kedvezőbbet választhatja. Ha az egyik ellátás sem éri el az úgynevezett együttfolyósítási határt, amely jel enleg 8610 forint, akkor az özvegy saját nyugdíját az özvegyi nyugdíjrészből eddig az összeghatárig kiegészítve folyósítják. Ebben a konstrukcióban a saját részhez járó korrekciós emelés az özvegyi kiegészítő nyugdíjrészt fogyasztaná, s az említett öszszeg határon belül csak az összetétel változna, így az érintettek nagy részénél valójában nem emelkednék a nyugdíj. A Kormány ezért azt javasolja, hogy az egyesített ellátásban részesülők, akiknek saját nyugdíjuk emelése után az egyesített nyugdíj nem, illetve háromszáz forintnál kisebb összeggel emelkedne, azok legalább háromszáz forint emelést kapjanak. Ez valójában azt jelenti, hogy azoknál az özvegyeknél, akiknek saját jogú nyugdíját 1989. január 1je előtt állapították meg, az együttfolyósítási összeghatár háromszáz forinttal emelkedik. Összességében a korrekciós emelés az érintettek ellátását közel 7%kal, 560 forinttal növeli. Az ez évi – januártól számító – nyugdíjemelés átlagos összege 1200 forint volt. A szeptemberi tervezet 600 forint. Így 1992ben a k orrekciós emelésben nem részesülők átlagosan 1800, a korrekciós emelésben részesülők 2360 forint emelkedésben részesülnek. Ha figyelembe vesszük, hogy a már megvalósult nyugdíjemelés 13%ot jelentett, az ez évben bekövetkezett áremelkedések viszont ezt az értéket még nem érték el, akkor elmondhatjuk, hogy az idei évben kívánatos irányban és hatékonyan változtak a nyugdíjak. Azonban nem csak győzelmi jelentést szeretnék most a tisztelt Ház elé terjeszteni, kötelességem bizonyos problémákat és veszélyeket is megemlíteni. Egy évközi intézkedési javaslat tárgyalásakor szükségszerű a tervezett pénzügyi folyamatok értékelése is. A Társadalombiztosítási Alap I. negyedévi bevételi és kiadási adatainak időarányos teljesítése nem utal a tervezettől való tényleges elté résekre. Ebből azonban az év egészére biztos prognózist nem lehet és nem szabad megállapítani. Nem hagyható figyelmen kívül az a sajnálatos tény, hogy az Alap kintlevőségei nem csökkennek, felmerül a kérdés, hogy ilyen esetben szabade évközi intézkedésekr ől dönteni, vagy ezt a döntést halasztani kell? A Kormány mindezeket mérlegelve úgy döntött, hogy javasolja a nyugdíjak korrekciós emelését. Ezt ugyanis olyan erkölcsi kötelezettségnek tekinti, melynek megkezdése nem halasztható . A fedezet biztosítása érdekében mindent meg kell tenni a gazdálkodó szervezetek fizetőképességének javítására és a társadalombiztosítás kintlevőségeinek behajtására. Ezek alapján kérem, hogy a beterjesztett javaslatot a tisztelt Ház megvitatni és támogat ni szíveskedjék. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Szólásra következik Eke Károly, a szociális bizottság előadója. Felszólaló: Dr. Eke Károly, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizott ság előadója
