Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 37. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - KÓNYA IMRE, DR. a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezetője:
2392 Most jelenlétellenőrzést tartunk. Kérem, nyomják meg az "igen" gombot! (Megtörténik.) Köszönöm. (Jelenlévők száma 290 – 76%.) Bejelentem, hogy a jelenlévők száma – a gép kimutatása szerint – 290. Az ülés határozatképes. Napirend előtt ELNÖ K (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti szólásra jelentkezett Kónya Imre, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezetője. Kónya Imrét illeti a szó. Napirend előtti felszólaló: Dr. Kónya Imre (MDF) KÓNYA IMRE, DR. a Magyar Demokra ta Fórum képviselőcsoportjának vezetője: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az államszervezet működéséért az Országgyűlés és közvetve az állampolgárok előtt felelősséget viselő miniszterelnök döntését az ilyen felelősséggel nem rendelkező köztársasági elnök felülbírálta. Ezzel az államszervezetben pillanatnyi működési zavar, átmeneti döntésképtelenség állott elő, amely csak úgy oldható fel, hogy a felelős döntés érvényesül, azaz a Rádió elnökének felmentésére sor kerül. Ellenkező megoldás elmozdulást jelenten e a közmegegyezéssel az Alkotmányban rögzített parlamentáris rendtől az elnöki rendszer irányába. Holott a parlamentáris rendszer nemcsak történelmi hagyományainknak felel meg, hanem – mint tudjuk, nemzetközi tapasztalat igazolja – a diktatúrákat követően a legtöbb, legnagyobb biztosítékot az alkotmányos rend fenntartásához, a demokrácia fenntartásához, megerősödéséhez és fennmaradásához a parlamentáris rendszer nyújtja. Ezek a megfontolások vezették a koalíciós képviselőcsoportokat arra, tehát a parlamentá ris demokrácia és az alkotmányos rend védelme, hogy nyilatkozati javaslatot nyújtsanak be a köztársasági elnök alkotmányos jogkörének értelmezésére. A nyilatkozati javaslatot napirendjére tűzte, és a napirendre tűzés mellett nem kizárólag a koalíciós képvi selőcsoportok szavaztak. (Közbeszólás az SZDSZ soraiból: Hanem?! – Szórványos derültség.) Ezután az alkotmányügyi bizottság is megtárgyalta a javaslatot, és az elmúlt héten lefolytatott hatórás tárgyalást követően, 12 szavazattal, 4 ellenében, 1 tartózkodá s mellett támogatásáról biztosította a javaslatot. Ilyen előzmények után ügyrendi akadálya nincs annak, hogy az Országgyűlés a mai ülésének tárgysorozatába felvegye és megvitassa a nyilatkozati javaslatot. Az az ellenzéki érvelés, miszerint az Alkotmánybír óság előtt megindult, a köztársasági elnök kinevezésifelmentési jogkörével kapcsolatos eljárás feleslegessé tenné az országgyűlési nyilatkozatot, alaptalan. Nyilvánvaló, hogy az Alkotmánybíróság nem az adott kérdéssel kapcsolatban fejti ki álláspontját, h anem a korábbi eljáráshoz hasonlóan az Alkotmány alapján általánosságban értelmezi a köztársasági elnök kinevezési és felmentési jogkörét, teljesen függetlenül az adott döntéstől. (15.10) Nem teszi tehát szükségtelenné és feleslegessé az országgyűlési nyil atkozat meghozatalát az alkotmánybírósági eljárás. Ugyanakkor azonban azáltal, hogy az Alkotmánybíróság erre a hétre kitűzte az ügynek a tárgyalását, ha egy ezt megelőző vitában a különböző hozzászólások elhangzanak, olyan látszat keletkezhetne a közvélemé nyben, hogy a parlamenti vita, maga a Parlament vagy annak egyik vagy másik oldala esetleg politikai nyomást kívánna gyakorolni az Alkotmánybíróságra. (Közbeszólás az SZDSZ padsoraiból: Csak a másik, az egyik nem!) Természetesen és nyilvánvalóan az Alkotmá nybíróság mindenfajta befolyásolási kísérlettől, esetleg politikai nyomástól mentesen, azon felülemelkedve kizárólag az alkotmányosság alapján hozza meg a döntését. Mégis úgy gondoljuk, még a látszatát is kerülni kellene annak, hogy az Alkotmánybíróságot d öntése meghozatalában bárki bármilyen formában megkísérelné befolyásolni. Ezért a koalíciós képviselőcsoportok mai együttes frakcióülésükön arra az elhatározásra jutottak,
