Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 27. szerda, a tavaszi ülésszak 36. napja - A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2366 A lakbér mértékét meghatározó tényezők: – és itt hadd idézzem a tervezet szövegét – "a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és településen belüli fekvése, továbbá a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás", szóval a törvény szövege alapján így kell megállapítani. Még az sem biztos, hogy egy utcában azonosak lesznek a lakbérek, hogy egy városról vagy egy országról már ne is beszéljek. Leszneke lakbéremelkedések? Azt hiszem, így tehető fel az utca emberét leginkább foglalkoztató kérdés. Valószínű , hogy a lakbérek ésszerű, a lakosság teherbíróképességére is tekintettel lévő mértékű emelését az önkormányzatok nem kerülhetik el. Hogy a lakbérek ne jelentsenek elviselhetetlenül magas terhet a szegényebb rétegek számára, a tervezet bevezeti a lakbértám ogatás intézményét, amelynek mértékét és feltételeit a bérlők vagyoni, jövedelmi és szociális körülményeihez igazodóan kell megállapítani. Ezzel elérhető, hogy a valóban rászorultak esetén a lakbéremelkedés ne jelentse azt, hogy ténylegesen is többet kell fizetni. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnék arra, hogy csökkenneke a bérlők jogosultságai, egy elvi kérdést szeretnék felvetni. Mi is az önkormányzati lakás? Egy életre vagy egy adott élethelyzetre szóló juttatás. Helyese a jelenlegi szabályozás , amely szerint a bérlő megszerzett bérleményével lényegében egész életében, sőt halála után is rendelkezik? Nem egy esetben tapasztaljuk: a bérlők jogai akkor is korlátlanok maradnak, ha élethelyzetükben jelentős változás következik be. Nincs ok mellébesz élni. A jelenlegi tervezet, illetve a benyújtott tervezet a jelenleg hatályos szabályozás túlhajtásait nyesegeti le. Vagy hogy magyarul beszéljek: néhány helyen szűkíti a bérlők jogosultságait, például a lakásbérleti jogviszony csak szűk körben folytatható , a korábbinál szűkebb körben meghatározott, közvetlen rokoni körön kívül más személy a lakásba nem fogadható be, a tartási szerződéshez írásbeli hozzájárulás kell, hasonlóan a bérlemény albérletbe adásához. A lakáscserére továbbra is tág lehetőségek vanna k, bár elismerem, hogy itt is tapasztalhatók szigorítások. Megítélésünk szerint ezek logikus lépések a piaci lakásrendszer kiépítése irányába. Aligha képzelhető el, hogy a piaci lakásrendszer és a mai jogi szabályozásban meglévő megoldások átvétele, tovább élése egymással összeegyeztethető lenne. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a tervezet az alapvető bérlői jogokat nem sérti, csak azokat a bérlői jogosultságokat szorítja vissza, amelyek a bérlők kvázi tulajdonosi jogosítványait eredményezték. A bérlői jogosu ltságok visszaszorítása nem haladja meg egy piaci viszonyok felé közelítő állapotban megkívánt mértéket. Semmi köze tehát a tényeknek azokhoz a megállapításokhoz, amelyek szerint a bérlők kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, vagy jogaik drasztikus megnyirbá lására kerül sor. Egyébként is nem a bérlők jogbiztonságának csökkenéséről van szó, hanem egyes jogosítványok megszorításáról, megszüntetéséről. A legtöbb szakértő nagyon óvatos lépésnek minősíti ezeket, hisz az úgynevezett valódi bérlettel ellentétben az önkormányzati lakások továbbra is elcserélhetők, átörökíthetők. Az önkormányzati lakások értékesítésével kapcsolatos vélemények mindnyájunk előtt jól ismertek. Tudjuk, milyen érvek szólnak a lakásvagyon értékesítése és milyen érvek a lakásvagyon megtartása mellett. Ezeket nem kívánom részletesen ismertetni, elemezni, hisz ez időhúzásnak, felesleges szócséplésnek tűnhetne. Ami tény, hogy a lakásállomány értékesítése felgyorsult, a bérlőkre nézve kedvező pénzügyi feltételek mellett sokan éltek elővásárlási jo gukkal. Helyenként az önkormányzatok erősítették ezt a folyamatot, de mit tagadjuk, voltak olyan helyek, ahol az önkormányzat a jelentős lakossági nyomásnak nem tudott ellenállni. Az eladási feltételek esetleges központi szintű szigorítása ellentétes lépés lett volna az országban kialakult helyzettel, a még nem tulajdonosokat méltánytalan sorsra kárhoztatná.
