Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 27. szerda, a tavaszi ülésszak 36. napja - A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PETŐ IVÁN, DR. a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2367 Az is szemmel láthatóvá vált, hogy a lakások személyi tulajdonba kerülése adja a legjobb esélyt megóvásukra. Sietek leszögezni, nincs olyan illúziónk, hogy a lakások személyi tulajdonba kerülésétől egyik napról a másikra megváltozna a helyzet, önmagából a tulajdonosváltásból nem következik a lakásállomány állaga romlásának megállítása. Valószínű, hogy szükségessé válik a lakásállomány állapotának megóvás ához további központi, elsősorban pénzügyi, hitelezési intézkedések meghozatala. Úgy is fogalmazhatnék tehát, hogy a köztulajdon helyett az egyéni tulajdonban látjuk a nagyobb garanciát, a végső megoldást. Rejtett privatizációról beszé lnek egyesek az önkormányzati tulajdonban lévő lakások törvényi szintű szabályozására gondolva. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a privatizáció nem rejtett, hanem nyílt, tudatos törvénykészítői szándék. Privatizáció, de önkormányzati és törvényi szint ű korlátozásokkal. A privatizációs lehetőséget a vételi jog intézményének bevezetése biztosítja. A törvényi korlát a műemléképületben lévő, a bérlőkijelölési joggal érintett, az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt nyugdíjasok házában, illetve gar zonházban található lakásokra vonatkozik, míg az önkormányzatok védelmét az a lehetőség adja, amely szerint az önkormányzat önkormányzati rendeletben meghatározott lakásokat kizárhat a vételi jog gyakorlásából. Kétségtelen tény, hogy a biztosítandó vételi jog a bérlakásállomány további csökkenéséhez vezethet. Ebből a szempontból látszólag lehetne alapja annak az aggálynak, amely az önkormányzati lakások számának csökkenése miatt az önkormányzatok lakásgazdálkodásának további nehezülését sérelmezi. Ugyanakko r a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az önkormányzatok ez irányú munkáját nem ez nehezíti, nagyszámú lakásállomány esetén sincs lakásgazdálkodás, éppen a bérlői jogok túlzottan erős volta miatt. Ugyanakkor az is látható, hogy kisszámú lakásállom ány mellett is létezhet színvonalas lakásgazdálkodás. (10.20) Mint említettem, ez a törvényjavaslat egy folyamatos jogalkotói munkának csak az egyik állomása, továbbá arról is beszéltem, hogy frakciónk sem tartaná elfogadhatónak, ha az állam magára hagyná az önkormányzatokat, a bérlőket. Ezért – talán szokatlan módon – hadd szóljak azokról az előkészületben lévő intézkedésekről is nagyon röviden, amelyek e megállapítást alátámasztják. A készülőben lévő szociális törvény számol az úgynevezett lakhatási költs égekhez való hozzájárulás intézményével, amely központi finanszírozású, de az önkormányzatok által biztosítandó támogatás lenne. Alapvetően a család jövedelmi szintje, a lakás fenntartására fordított kiadások, továbbá a lakásigény mértéke és a család jöved elme alapján lenne ez folyósítható. Ez a bérlők támogatására hivatott intézmény, de vannak elgondolások a lakástulajdonosok támogatására is. Formálódóban van egy olyan elképzelés, amely az építéshez és fenntartáshoz juttatna céltámogatást, többek között az elmaradt felújításokhoz. Mint említettem, a jelenlegi helyzetben mindenki számára elfogadható megoldást aligha lehetne találni – de meggyőződésünk, hogy az adott viszonyok között, az előttünk fekvő tervezet a legelfogadhatóbb törvényi szintű szabályozást adja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Pető Ivánnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja vezérszónokának. Felszólaló: Dr. Pető Iván az SZDSZképviselőcsoport nevében PETŐ IVÁN, DR. a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
