Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 27. szerda, a tavaszi ülésszak 36. napja - A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája - MOLNÁR TIBOR, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
2361 MOLNÁR TIBOR, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sajnálattal kell megállapítanom, hogy Dobos László képvise lőtársam vagy nem figyelt oda az önkormányzati bizottság ülésén, vagy nem jól értelmezte azokat az érveket, amelyeket a kisebbség a szóban forgó törvényjavaslattal kapcsolatban igen markánsan megfogalmazott. A kisebbség is üdvözölte azt a kísérletet, amit a Kormánynak már régen meg kellett volna tennie, nevezetesen azt, hogy a lakásviszonyok eme részét szabályozni akarja, hiszen az ebben uralkodó káosz mindenképpen megszüntetendő, és ezt természetesen az ellenzék is támogatja. Ugyanakkor a törvényjavaslatta l kapcsolatban nagyon súlyos koncepcionális és törvényességi aggályok merültek fel, amelyeket az alábbiakban ismertetek. A törvényjavaslat átfogó lakáskoncepció nélkül nem ítélhető meg alaposan, megalapozottan. A Kormánynak a mai napig nincs, vagy legalább is a kisebbség, az ellenzék képviselői nem ismerik az átfogó nemzeti lakáskoncepcióját. Ez a javaslat egy kivett kérdéskört szabályoz a lakásviszonyok egészéből, mégpedig – mint a címe is utal rá – a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegeníté sükre vonatkozó egyes szabályokat, ami még önmagában nem lenne baj, hiszen e tárgyban ez idáig uralkodó káosz megszüntetése és ennek a kísérlete támogatandó lenne, azonban ez a törvényjavaslat is számos olyan elemet, mozzanatot érint, amit jó szívvel és lo gikusan nem lehet megvitatni anélkül, hogy a lakásviszonyokat szabályozó későbbi és további elképzeléseket ne ismernénk. Márpedig nem ismeretes – legalábbis az önkormányzati bizottság ellenzéki képviselői részéről – egy érvényes bérlakáskoncepció, továbbá ennek a törvényjavaslatnak a szempontjából is nagyon fontos szociális törvény tervezete. Teljesen hiányzik a javaslatból pédául a lakbértámogatási rendszer. A kisebbségi vélemény másik markáns elemeként vetődött fel annak a megítélése, hogy helyese az a javaslatban szereplő elképzelés, miszerint ez a törvény csupán egy keretjogszabály, amit konkrét tartalommal az egyes önkormányzatok fognak saját rendeletmegalkotással, tartalommal megtölteni. Nos, amellett, hogy a kisebbség, az ellenzéki képviselők állásp ontja szerint általában nagyon helyes az, ha az önkormányzatokat érintő ügyekben szabad kezet kapnak a helyi közhatalmat képviselő testületek, lakásügyben azonban teljes mértékben elfogadhatatlan az, hogy ezt az össztársadalmi problémát teljesen, minden tá mogatás nélkül az önkormányzatok nyakába varrják. Ez az egész kérdéskör ugyanis a törvényhozáson túl a Kormány, az önkormányzatok és a lakosság konszenzusát, megfelelő támogatását, illetve tehervállalását feltételezi. Ebben a javaslatban márpedig az egész kínos munkát az önkormányzatoknak kellene elvégezniük, ami egy képtelen elvárás tőlük. Hogy másra ne utaljak, az önkormányzatok saját maguk döntik el, hogyan támogatják a lakbéreket, de hogy miből, mi ennek a finanszírozási rendszere, erről egy szó sem esi k. Magyarul tehát a Kormány átadja az összes fontos ütközési pontot az önkormányzatoknak. (9.50) Az önkormányzatok tehát az egyedül maradt pozícióból adódó szabályozási gondokat nem fogják tudni felvállalni érthető politikai okokból is, és ezzel csak minde nki rosszul jár: a bérlők és az önkormányzatok egyaránt. Az önkormányzati bizottság kisebbségben maradt véleményének másik érvrendszere a javaslattal kapcsolatban fölmerült törvényességi, alkotmányossági problémák köré csoportosult. Az egyik ilyen alapvető alkotmányossági aggályként merült fel az, hogy a javaslat a bérlők eddigi elővásárlási jogával szemben vételi joggal kívánja a bérlakások nagyon helyes privatizációját előmozdítani. Ez ellentmond az Alkotmányban az önkormányzatok számára biztosított tulaj donhoz való joggal. A tulajdonost nem lehet arra kötelezni, hogy a tulajdonától megváljon. A kisebbségi vélemény úgy
