Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 27. szerda, a tavaszi ülésszak 36. napja - A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FEJES ATTILA, a gazdasági bizottság előadója:
2362 gondolta, hogy az önkormányzatoknak is elemi érdeke, hogy a bérlakások jó részét természetesen elidegenítse, nem kell őket alkotmányellenes en erre kötelezni. Hogy milyen ellentmondásos a javaslat eme része, az is bizonyítja, hogy bár vételi jogot biztosít a bérlőnek, ugyanakkor felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy ezt rendeletével, saját rendeletével korlátozza. Ez nyilvánvalóan jogi, törv ényességi bukfencek sora. Mint korábban említettem, koncepcionális hiba az, hogy a szabályozás túlnyomó részét az önkormányzatokra bízza a javaslat. Ennek kapcsán vetődött fel az a kisebbségi vélemény, hogy törvényességi problémákat vet fel az, hogy az önk ormányzatok mint rendeleteket alkotó testületek közhatalmi jogosítvánnyal állnak szemben a bérlővel mint a jogviszony másik alanyával szemben. Ez esetben a felek mellérendeltségének polgári jogi alapelve szenved csorbát, hiszen egyszerre a helyi közhatalom ként mint egyfajta hatóság egyoldalúan diktálhatná a feltételeket a bérlőknek a szerződéses jogviszonyban. Törvényességi probéma továbbá az is, hogy a javaslat csak nagyon korlátozott körben állapít meg lakásbérlettel, bérlakásrendszer működésével kapcsola tos szabályokat. Ez azzal jár, hogy olyan sokféle, heterogén helyi szabályozás lesz az országban, ami nem biztos, hogy elősegíti azt a célt, hogy a lakásviszonyok szabályozása egyszerűsödjön. Egyszerűsödik a törvényalkotói, kormányzati szinten, ugyanakkor nagyon nagy mértékben bonyolódik helyi önkormányzati szinten. Nagyon fontos lenne a kisebbség, önkormányzati bizottsági kisebbség álláspontja szerint ezért a helyes arányokat megtalálni. Végül a kisebbségi vélemény kritikával szemlélte a javaslat átmeneti rendelkezéseket tartalmazó, áttekinthetetlen szabályozásását. Az elmondott koncepcionális problémák és törvényességi gondok miatt a benyújtott törvényjavaslathoz módosító indítványok tömkelege fog beérkezni a tisztelt Ház tagjai részéről előreláthatóan. Ez a javaslat végül is teljesen más lesz, mint most, hiszen ezek a módosítványok szétszabdalják az egészet, és nem lehet tudni, hogy mi származik majd az összerakásukból. Így érdemes lenne ezeket az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményeként fölmerült problémákat átgondolni, azokra megoldást találni, hiszen csak így lehetséges elérni a célt, miszerint mielőbb használható szabályozás kerüljön az állampolgárok és az önkormányzatok elé. Nos, ezen problémák miatt – a laká spolitikai, koncepcionális problémák és tövényességi aggályok miatt – az önkormányzati bizottság ellenzéki képviselői szerint ez a javaslat nem alkalmas általános vitára. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megkér dezem, hogy a szociális bizottság állíte előadót. Kérem, jelezzék! (Nincs jelentkező.) Ezek szerint nem. A gazdasági bizottság állíte előadót? (Fejes Attila: Igen.) Kérem. Fejes Attila képviselő úr, MDF. Felszólaló: Fejes Attila, a gazdasági bizottság el őadója FEJES ATTILA, a gazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság megtárgyalta a szóban forgó előterjesztést, és a következő pontok körül alakult ki vita. Tulajdonképpen az előterjesztő már itt is – illetve a gazda sági bizottság ülésén – ismertette, hogy milyen indoka volt ennek a törvényelőterjesztésnek, ami röviden úgy foglalható össze, és azért kell megtenni, mert ebben ez a kiindulópontja azoknak a félreértéseknek, amelyek a gazdasági bizottság álláspontját nag yban befolyásolják. Miről is van szó? Az önkormányzati tulajdonba adással kapcsolatos törvény kötelezte a Kormányt arra, hogy a tulajdon gyakorlásával összefüggő kérdéseket, azaz a lakásingatlannal
