Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 26. kedd, a tavaszi ülésszak 35. napja - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat álalános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KARCSAY SÁNDOR, DR. a KDNP vezérszónoka:
2295 Úgy vélem, hogy az államnak ezen a területen feltétlenül demonstrálnia kell elkötelezettségét a személyhez fűződő emberi jogok védelmében, amelyek alkotmányos megerősítést is nyertek. Hasonlóképpen hiányérzetet kelt a szerzői jog megsértésének szabályozása is. Ez az a terület, amely egyébként szorosan kapcsolható a piacgazdaság viszonyairól már elmondottakhoz, feltétlenül igényli, hogy bizonyos esetekben a gondatlan magatartás is büntethető legyen. Alapálláspontunknak megfelelően egyetértünk a törvényjavaslatban található definizáciál ási törekvésekkel. Úgy véljük, hogy sem a prostitúció, sem pedig a kábítószerélvezet nem kezelhető eredményesen a büntetőjog eszközeivel. Mind a két esetben inkább e magatartások haszonlesőit és támogatóit kell sújtani a törvény szigorával. Bizonyos követ kezetlenség e kérdés szabályozásában is található, gondolva például a Szabálysértési Kódexhez kapcsolódó rendelkezések érintetlenül hagyására. Az élet egyébként – úgy tűnik – túlhaladja a javaslattevők definizációs szándékait. Ezt mutatja az Alkotmánybírós ág legutóbbi döntése a közösség elleni izgatás második fordulatának megsemmisítéséről. Bölcsebb lett volna e döntésnek elébe menni, vagy legalábbis megvárni az Alkotmánybíróság határozatát. Végül, de nem utolsósorban szeretnék szólni a különböző értékhatár ok megemelésének kérdéséről. Ez a probléma a különös rész számos törvényi tényállását érinti. Kétségtelen, hogy a rohamos infláció kényszerítő hatást gyakorol az értékhatárok felemelésére. Ugyanakkor senki sem tudja felmérni, hogy akár a legközelebbi jövőb en is miként alakul az inflációs ráta, és mikor kell megint hozzányúlni az értékhatárokhoz. Éppen ennek a következtében hasznosabb lett volna egy új minősítési rendszeren elgondolkodni, amely az infláció hatásától függetlenül hosszú távon alkalmazható lenn e. Tisztelt Ház! Anélkül, hogy akár a történelmi szituációt, akár a szóban forgó törvényjavaslatot össze akarnám vetni, hadd idézzem tudós igazságügyminiszterünk Pauler Tivadar 1873. október 29i beszédének egy részletét, amelyet az első Büntető Törvénykö nyvünk, a Csemegi- Kódex képviselőházi vitája bevezetőjeként mondott. Az idézet így szól: "A magyar büntetőtörvénynek fontosságát és nyomósságát úgy hiszem minden kétségen kívül helyezi az igazság és a társadalmi rend követelménye, hogy e bűnesetek megfeny íttessenek, de mind a kettőnek az is a követelménye, hogy ezen fenyíték a társadalmi rendnek és állam érdekeinek teljesen megfeleljen." A FIDESZ, hangsúllyal a társadalmi rend értékének megfelelősségén, egyetért ezzel a kijelentéssel, és e törvényjavaslat vitájában arra törekszik, hogy a magyar büntetőjog liberális értékrendjének megfelelően alkalmas legyen feladatának betöltésére. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Karcsay Sándor képviselő úr, a K ereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka. Felszólaló: Dr. Karcsay Sándor a KDNPképviselőcsoport nevében KARCSAY SÁNDOR, DR. a KDNP vezérszónoka: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Ez az előttünk fekvő javaslat, amely valóban számos és lényeges módosítást tartalmaz, tulajdonképpen csaknem valamennyi hatályos jogszabályát érinti a büntetőjognak. Így érinti a Büntető Törvénykönyvnek mind az általános, mindpedig a különös részét, de érinti a büntetőeljárási törvényeket, érinti az életbe léptető törvényét a Büntető Törvénykönyvnek, sőt még magát a Szabálysértési Kódexet is, és tulajdonképpen távolról, a benne lévő elvi koncepció következtében, szükségessé teszi majd magának a büntetésvégrehajtási jogszabályoknak a felülvizsgálatát is.
