Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 26. kedd, a tavaszi ülésszak 35. napja - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat álalános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KARCSAY SÁNDOR, DR. a KDNP vezérszónoka:
2296 A ja vaslatba foglalt módosítások igencsak eltérő jellegűek, eltérő terjedelműek, eltérő súlyúak, és tulajdonképpen eltérő okokból, megfontolásokból, sőt eltérő büntetőpolitikai koncepciókból fakadnak. Egy ilyen terjedelmű és szétágazó módosítás esetén óhatatla nul felvetődik két egymásból fakadó, egymásból folyó kérdés, amit tulajdonképpen az előttem szóló képviselőtársaim közvetlenül vagy utalással fölvezettek. Az első az, hogy vajon szükség vane egy ilyen terjedelmű módosításra, általában egy ilyen novelláris megoldásra. A másik pedig az, hogyha szükség van rá, vajon nem lett volnae helyénvalóbb egy teljesen új Büntető Törvénykönyvnek a megalkotása. Ami az első kédést illeti, a változtatások egy része korábbi döntéseknek a következménye. Í gy az Alkotmánybíróságnak a halálbüntetés alkotmányellenességről hozott határozata a törvényhelyi változtatások egész sorát teszi szükségessé. Más esetekben viszont az életviszonyoknak a megváltozása, merem állítani, hogy az erkölcsi érték, etikai értékren dszer teljes változása eredményezett olyan új társadalomellenes magatartási formákat, melyekkel szemben a társadalom büntetőjogi eszközökkel történő védekezése nagyon is indokolt. Így az emberrablás, a közveszéllyel fenyegetés, a nemi erőszak, általában a nemi erkölcs elleni egyre szaporodó bűncselekmények – hogy csak pár példát említsek – , vagy olyasmi, mint ami korábban ismeretlen fogalom volt: a hamis bombariadók okozása. Ezek ismeretlen magatartások voltak, divatba jövetelük azonban feltétlenül igényli a büntetőjogi beavatkozást, és ami nagyon fontos szempont, ezt a társadalom sürgetőleg el is várja. Említették itt az előttem szólók a gazdasági rendnek a lényeges megváltozásait. Természetes, hogy ezek a gazdasági, pénzügyi rendszer védelmét szolgáló bünt ető jogszabályok változásait teszik indokolttá, és helyes volt az előttem szóló képviselőtársamnak az utalása a bizonyos modernné vált gazdasági jellegű bűncselekményekre, például komputerbűncselekményekre, a bűncselekményekből származó pénzek tisztára mo sására és a többi. Végezetül helyt kaptak itt bizonyos büntetőjogpolitikai elképzelések is egyes új rendelkezésekben. Összességében tehát a módosításokat a Kereszténydemokrata Néppárt azoknak az előterjesztését öszszefüggésükben indokoltnak tartja, még ha részleteiben lesznek is módosítási indítványai. Ami a második felvetett kérdést illeti, hogy vajon nem lett volnae helyénvalóbb egy új Büntető Törvénykönyvnek a megalkotása, azt kell mondanom, hogy a hazánkban végbement és folyamatosan végbemenő politika i, társadalmi átalakulás és az említett értékrendszerben, világnézetben, etikai felfogásban zajló változások valóban előbb vagy utóbb elkerülhetetlenné teszik egy új Büntető Törvénykönyv megalkotását. Azonban be kell látnunk azt hiszem, és ezzel egyet kell értenünk, hogy egy ilyen nagy volumenű vállalkozáshoz nyugodtabb körülményekre, problémamentesebb időszakra van szükség, hiszen óriási az a feladat, az az óriási penzum, ami az Országgyűlés törvényalkotása előtt áll, és nem utolsósorban az említett átfogó és összefogó büntetőpolitikai koncepcióra van szükség – ahogyan erre jogosan utalt több, előttem szóló képviselőtársam. Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy egy rövid, negyedórás vagy húszperces felszólalás keretében még érintőleg sem lehet a javaslat legfont osabb újításaival foglalkozni. Ezért tulajdonképpen mi csak két olyan koncepciós kérdéssel szeretnénk foglalkozni, amelyeknek egyelőre csak a csírája jelent meg, kibontakoztatásuk és általános érvényre juttatásuk viszont csak egy átfogó és új szabályozásba n, egy új Büntető Törvénykönyvben lesz tökéletesen megoldható. Minden büntetőjogi reform a büntetési rendszer elvi, de még inkább gyakorlati kérdéseinek átvizsgálásával indul el. Mik legyenek a büntetések? Szigorú vagy enyhe legyene a büntetéskiszabási re ndszer? A személy vagy a társadalom védelmét vagy az elkövető megjavítása, átnevelése felé ható humanizmust tekintsüke fő szempontnak?
