Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 26. kedd, a tavaszi ülésszak 35. napja - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat álalános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HACK PÉTER, DR. az SZDSZ vezérszónoka:
2287 ezzel több tízezer cselekményt, lopást vagy vagyon elleni cselekményt egyszerűen egy szavazással, egy országgyűlési szavazással kivon a büntetőjog köréből, és egyik pillana tról a másikra ezek a magatartások egyszerűen szabálysértések lesznek, a szabálysértési hatóságok fognak eljárni. Ami egyik oldalról egy pozitív lépés, mert csökkentjük azoknak a számát, akiknek a büntetőeljárást el kell szenvedni, másik oldalról viszont c sökkentjük a garanciákat is. Hozzá kell tenni, hogy ezekkel a szabálysértésekkel kapcsolatban komoly gondjaink lesznek a következő lépésben, amikor a Római Egyezmény kihirdetésével egyidejűleg módosítani kell a hatályos jogot, hogyha nem akarjuk azt, hogy a strasbourgi bíróságnál sikerrel támadják meg a magyar hatóságok döntéseit. Ez a koncepciótlanság, ez a végiggondolatlanság jellemzi ezt a törvényjavaslatot, miközben érdemben nem nyúl hozzá a büntetési rendszerhez, változatlanul meghagyja a Büntető Törvé nykönyvünk nagyonnagyon erőteljes szabadságvesztéscentrikusságát, nem ad választ arra, hogy mit fogunk tenni azzal a rengeteg elítélttel, akik rászabadulnak a büntetésvégrehajtási intézményekre. Tesz valamilyen lépést, de igazán érdemi koncepcionális me gfontolások nem jelennek meg. Tulajdonképpen a közérdekű munkavégzés mellett nincsen igazán – és a pénzbüntetés mellett – alternatív, hatékony alternatív büntetési nem ebben az új Büntető Törvénykönyvben. Ezeknek az ötleteknek a kidolgozása majd egy később i javaslatra hárul. Nem szeretnék ebben az általános vitában a géphibákkal vagy azokkal az elírásokkal foglalkozni, amiket mi is megtaláltunk, hogy az üzletszerű kéjelgésnél legalábbis nem világos, hogy mi lesz ennek a szabálysértési alakzatával, a tiltott kéjelgéssel, arról ez a szabálysértési törvénymódosítás, amely hozzá van kapcsolva a Büntető Törvénykönyv módosításához, nem szól világosan. Mindenesetre én néhány fontosabb körülményre szeretném felhívni a figyelmet. Olyan körülményre, amely valóban vitá ra ad okot. Az egyik ilyen tényező a büntetési minimum, a szabadságvesztési minimum kérdése, amire Kutrucz Katalin is utalt, nevezetesen, hogy a törvényjavaslat egy napra szállítja a minimumot a mostani három hónapról. Mi a magunk részéről az elképzelést t ámogatjuk. Azt az elképzelést, hogy növelni kell a bírói büntetéskiszabási szabadságot. És ezért is tartjuk fontosnak, tartanánk fontosnak, hogy az ügyet nem így önmagában kezelve, hanem a büntetőeljárási törvénnyel együtt kellene kezelni, ami a mi elképze lésünk szerint a bírói döntéshozatal szabadságának növelését kell, hogy tartalmazza. Akik nem ismerik a büntetőbírói gyakorlatot, azok számára nem teljesen világos, hogy miért olyan fontos ez az ügy. Arról van szó, hogy ma a hatályos törvények értelmében a bírók rendkívül szűk körben mérlegelhetik a büntetéskiszabást. Tulajdonképpen a törvényhozó, az Országgyűlés a törvényekkel nagyon szűk körre szorítja a bírói mérlegelés lehetőségét, és ezért a bíró az egyes esetekben nem tudja ítéletét a konkrét ügyhöz k apcsolódóan… (Közbeszólás: Egyéniesítve.) … egyéniesítve – köszönöm a segítséget – kiszabni. Ezt a törekvést mi támogatjuk, ez a törekvés jelenik meg a törvényjavaslatban. Azon lehet vitatkozni, hogy ezt egy napban vagy 10 napban kell meghatározni, de hogy a három hónap túl sok, abban egyetértés van, és ennek a csökkentését mi támogatjuk. Amikor az általános részi rendelkezésekhez hozzányúl a törvény, ugyanakkor egy nagyon fontos hiányt találunk az általános részi rendelkezéseknél. Másfél éve folyt, ugyan n em az általános Büntető Törvénykönyvi tényállások kapcsán a vita, hanem Zétényi úr javaslata kapcsán az elévülésről. Meglepve tapasztaljuk, hogy ebben a törvényjavaslatban az elévüléshez nem nyúl hozzá a jogalkotó. Szeretném ezúttal bejelenteni, hogy a sza baddemokraták frakciója nevében Eörsi Mátyás már benyújtott egy módosító javaslatot, amely az emberölés minősített eseteire a jövőre nézve megszünteti az elévülést, más törvényekhez hasonlóan, más országok jogához hasonlóan a legsúlyosabb élet elleni csele kményeknél indokoltnak tartjuk, hogy már most a jövőre nézve kimondja az új magyar Országgyűlés, hogy nem kívánjuk ezeknek a bűncselekményeknek az elévülését, ezek a soha el nem évülő bűncselekmények közé emelendőek. Kérem a tisztelt Ház kormánypárti oldal át, hogy ezt a javaslatot támogassa, és ebben szülessen valóban konszenzus a két oldal között.
