Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 26. kedd, a tavaszi ülésszak 35. napja - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat álalános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HACK PÉTER, DR. az SZDSZ vezérszónoka:
2288 Ami az egyes tényállásokat illeti, egy módosító- indítványcsomagot fogok benyújtani a különös részi tényállásokkal kapcsolatban. Nem érdemi, nem koncepcionális az eltérés, hanem bizonyos technikai eltérések vannak a mi elképzeléseink és az eredeti előterjesztés között. Ezzel most nem kívánom untatni a plenáris ülést, ezekről majd a bizottsági ülésen komoly vitákat folytatunk. Azonban egy fontos körülmény, amely b izonyos értelemben túllép megint ennek a törvényjavaslatnak a határain, és inkább arra mutat rá, hogy mi hiányzik ebből a törvényjavaslatból, és mi az a terület, ahol szerintünk koncepcionálisan tovább kell lépni a jogalkotásban. Nem véletlen az, hogy 1989ben a háromoldalú tárgyalásokon, amikor az ellenzéki pártok és az MSZMP között tárgyalások folytak, az úgynevezett politikai tárgyalások hat albizottsága közül az egyik a Büntető Törvénykönyvről és a büntetőeljárási törvényről folytatott vitát, és ennek a tárgyalásnak az eredményeként még a Némethkormány beterjesztett egy olyan Büntető Törvénykönyvmódosítást, ami politikai értelemben nyúlt hozzá az egykori, az 1978. évi V. törvényhez, a Büntető Törvénykönyvhöz, és bizonyos politikai bűncselekmények üldöz hetőségét megszüntette. (12.20) Volt olyan eleme is ennek a tárgyalásnak, aminek a sikerét most tudjuk learatni, a fegyelmi jogkörben való elbírálást. Annak idején az ellenzék ezt követelte, az MSZMP tárgyaló delegációja elfogadta, azonban a régi Országgyű lés mégsem szavazta meg a fegyelmi jogkörben való elbírálásnak az alkotmányellenességét, illetőleg kiiktatását a Büntető Törvénykönyvből. Most ezt elérjük. Azonban van egy terület, ahol a régi Büntető Törvénykönyv méltánytalanul védte az elmúlt rendszer el nyomó szervezeteit. Ez az a terület, ami éppen az átalakulás fázisában robbant ki, a titkosszolgálatok törvénysértő cselekményei. Köztudott, hogy az elmúlt rendszer titkosszolgálatai által végzett adatgyűjtés, telefonlehallgatás, levélfelbontások botránya az egyik fontos fordulata volt a demokratikus átmenetnek. Ugyanakkor az is köztudott, hogy ezekben az ügyekben büntetőjogi ítélet, bűnösséget megállapító és büntetést kiszabó ítélet nem született. Akik ezeket az akkori törvények értelmében is törvénysértő bűncselekményeket elkövették, ezek az emberek nem büntethetők. A mai hatályos Büntető Törvénykönyv szerint tehát nincs különbség a között, hogy a szomszéd néni egy dróttal kipiszkálja a levelesládánkból a levelet, és azt felgőzöli és elolvassa, és a között , hogy a Belügyminisztérium, vagy mit tudom én, milyen állami hivatal törvénysértő módon, megfelelő felhatalmazás nélkül rendszeresen olvasgatja az állampolgárok leveleit. Nincs különbség a között, hogy valaki felveszi a telefont és véletlenül belekapcsoló dik egy telefonbeszélgetésbe – ez elég gyakran előfordul a magyar telefonviszonyoknál – , és ebből a telefonbeszélgetésből információt merítve felhasználja zsarolásra vagy bármilyen saját célra, üzleti célra, tehát kifürkészi a távközlési titkot. Ez a szemé ly ugyanúgy büntetendő, mint az a hatalmával, hivatali befolyásával, hivatali helyzetével visszaélő belügyi vagy nemzetbiztonsági hivatalnok, aki a megfelelő törvényi felhatalmazások nélkül rendszeresen lehallgatja azoknak a telefonját, akiknek a telefonjá t esetleg törvényellenes módon lehallgatják. Ezeknek az ügyeknek a kiderülése esetén a szomszéd nénit, a telefonba véletlenül bekapcsolódó személyt ugyanúgy rendeli büntetni ez a Büntető Törvénykönyv, mint a rendszeresen tudatosan törvénysértést elkövető h atóságokat. Meggyőződésünk szerint ebben a koncepcióban tulajdonképpen ugyanaz a törekvés jelenik meg, mint a múlt héten említett adatvédelmi törvénynél is, hogy a régi jó rutinnal nem mer bizonyos értelemben az új kormányzat szembenézni, nem mer ezekkel a z ügyekkel érdemben foglalkozni. Ezért mi javasolni fogjuk azt, hogy a levéltitok megsértésének egy minősített esetét állapítsa meg az új törvény, azt a minősített esetet, amikor hivatali hatalommal – egyszerűen mondom, majd a tényállás vitájánál fogunk ez zel részletesen is foglalkozni – , tehát amikor a hivatali hatalmával visszaélve hallgat le valaki telefonokat vagy fürkész ki távközlési titkokat, vagy bont fel leveleket. Legyen ez egy súlyosabban minősülő bűncselekmény.
