Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 26. kedd, a tavaszi ülésszak 35. napja - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat álalános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HACK PÉTER, DR. az SZDSZ vezérszónoka:
2286 Elnök Úr! Tisztelt Ház! A ma reggeli intermezzo azért is volt különösen sajnálatos, mert éppen a mai napon kezdett el az Országgyűlés egy olyan törvényjavaslatot tárgyalni, ahol a fő kérdésekben bizonyosan nem lesz nagy különbség a Kormány és az ellenzék között, hiszen láthatjuk a közvéleménykutatások eredményében: ma Magyarországon a munkanélküliséget és az általános elsze gényedést követően az embereket leginkább foglalkoztató kérdés a bűnözés növekedése és az a kérdés, hogy mit tesz az új magyar kormányzat, illetőleg az új Országgyűlés ennek a problémának a kezelése érdekében. Nos, akik ezt a kérdést felteszik, azok végign ézve az elmúlt két év törvényalkotási munkáját, nem sok eredménnyel találkozhattak, hiszen a bűnözéssel, ezzel a rendkívül sokakat érintő és egyre aggasztóbbá váló jelenséggel kapcsolatban komoly jogalkotási lépést az új magyar Országgyűlés nem tett. Két í zben ugyan már hozzányúltunk a Büntető Törvénykönyvhöz, egyszer a katonai rész vonatkozásában, egyszer pedig a csődtörvény hatálybalépését követően a csődbűncselekmények megalkotásakor, de jelentős büntetőjogi, jogalkotási lépést most először tesz az Orszá ggyűlés. Egy 98 §ból álló, viszonylag nagyobb terjedelmű novelláját nyújtotta be a Kormány az Országgyűléshez. Egy olyan novellát, amellyel kapcsolatban – mint egy állatorvosi ló esetében – meg lehet nézni azt a jogalkotási zűrzavart, amely a Kormányt ált alában jellemzi. Ez a Büntető Törvénykönyvnovella bizonyos részeiben már 1990 szeptemberében kész volt, Kutrucz Katalin is hivatkozott rá, talán 500 valahányas számmal nyújtotta be a Kormány – a pontos számra nem emlékszem – , és hosszú ideig az Országgyűl és restanciái között kezelte ezt a törvényalkotási kisebb lépést. (12.10) Ez a kisebb lépés indokolt volt; pár hónappal a Kormány megalakulása után gyorsan úgy ítélte meg a kormányzat, hogy módosítani kell valamit a Büntető Törvénykönyvö n. Ezt a gyors módosítást benyújtotta, azóta ez a módosítás kallódott, majd született az imént említett két másik módosítás, amiből törvény lett, majd benyújtotta az Igazságügyi Minisztérium ezt a 3609es számú nagyobb novellát, majd pár nappal később ezt a novellát – emlékeztem szerint – '91., tehát az elmúlt év novemberében készítette el az Igazságügyi Minisztérium. Pár nappal később a belügyminiszter aláírásával is megjelent egy Büntető Törvénykönyv módosítási kisebb csomag, 45 paragrafussal. A tegnapi Új Magyarországban azt olvassuk, hogy a Belügyminisztérium továbbra is dolgozik a Büntető Törvénykönyv módosításán, ami az én felfogásom szerint inkább az Igazságügyi Minisztérium kompetenciája lenne. És feláll az MDF, a legnagyobb kormánypárt vezérszónoka , és megalapozott kritikai megállapításokkal vagy vitatható – mert bizonyos vonatkozásokban vitatható – kritikai megállapításokkal illeti ezt a törvényjavaslatot. Ezek alapján ellenzéki képviselőként tulajdonképpen nem tudom hova tenni a kormányzat büntető politikai elképzeléseit. Mit akar az Antallkormány a bűnözéssel kapcsolatban? Miért ilyen hektikusan, miért ilyen zűrzavaros körülmények között foglalkozunk ezzel a nagyon fontos kérdéssel? Mert igaza van Kutrucz Katalinnak abban, hogy itt stabil viszonyo kra lenne szükség, de igazuk van azoknak is, akik azt mondják, hogy egy átfogó programra lenne szükség, és tulajdonképpen önmagában ez a Büntető Törvénykönyvmódosítás semmit nem ér, ha nem tudjuk azt, hogy milyen elképzelései vannak a kormányzatnak a bünt etőeljárások kezelésével kapcsolatban. Nem tudunk semmit kezdeni ezekkel a leírt szabályokkal, ha nem tudjuk, hogy például a büntetésvégrehajtás területén milyen elképzelések jelennek meg. Hiszen azt már látjuk, hogy a bűnözés évről évre radikálisan növek szik, a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a rendőrségeknek, ügyészségeknek, bíróságoknak iszonyatos nagy erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a megnövekedett bűnözéssel szembenézzenek. Hozzáteszem, hogy ennek a bűnözési növekedésnek az egyik legfontos abb eleme, annak, hogy a bűnözési görbe ilyen radikálisan emelkedett, hogy a korábbi években az elmúlt rendszer a bűnözés növekedését olyan módon is fékezte, hogy a Büntető Törvénykönyvet módosította – megjegyzem, ugyanúgy, ahogy ez a mostani Büntető Törvé nykönyvjavaslat is tartalmazza – , hogy megnövelte a szabálysértési értékhatárt, és
