Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 25. hétfő, a tavaszi ülésszak 34. napja - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos):
2238 kell folynia, hogy a Belügyminisztérium titokszakértőjének a jelentése sem képezheti a per anyagát, azon jelentése, amely arról szól, hogy miért nem teljesítik a fel peres kérését. Ez mind az államtitok körébe tartozik. Tessék elképzelni, hogy milyen esélyei vannak ezen törvény elfogadása után az állampolgárnak, hogyha bírósághoz próbál fordulni azért, mert azt mondja, hogy megítélése szerint jogellenesen tagadtak meg tőle egy közérdekű információt. Befejezve tulajdonképpen a nemzetbiztonság speciális helyzetével: ez kétségtelenül igaz, hogy mindenütt a világon a titkosszolgálatokra, a titkosszolgálatok nyilvántartásaira, adatgyűjtési tevékenységére más szabályok vonatk oznak, mint a nyilvánosság előtt működő közhivatalokéra. De semmi nem indokolja, hogy ez a törvény generálisan kivegye a majdan létezendő adatvédelmi biztosnak a betekintési területéből a nemzetbiztonsági szolgálatokat. Nyilvánvaló, hogy nem lehet különbsé get tenni a külöböző szolgálatok között, másfajta adatvédelem vagy másfajta ilyen belső titkosság illeti meg a külföldön gyűjtött adatokat és a belföldön gyűjtött adatokat. Éppen azért, mert nagyon jól tudjuk, hogy a titkossszolgálatok hajlamosak arra, hog y több adatot gyűjtsenek, mint ami a tevékenységükhöz ténylegesen szükséges, elengedhetetlen az, hogy valamiféle rálátása erre is legyen az adatvédelmi biztosnak. Nincs értelme a törvénynek enélkül. Tőlem, mint a nemzetbiztonsági bizottság tagjától, igen s okszor meg szokták kérdezni különböző állampolgárok, hogy vajon vane ma telefonlehallgatás. Én ugyan, mint a nemzetbiztonsági bizottság tagja, csak azt tudom erre válaszolni, hogy azt gondolom, hogy nincsen, hogy nem tételezem fel, hogy ezt a dolgot ma is csinálnák, ugyanis bizonyítékom nincs, és nem is lehet róla. Nincs megoldva a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a parlamenti felügyelete. Nehéz kérdés, mindenütt a világon sokat kínlódnak vele, de éppen ez a törvény, és éppen az adatvédelmi biztos az, aki v alamennyire ezt a felügyeletet mégiscsak gyakorolni tudja. Tehát úgy gondolom, hogy mindenképpen módosítani kell ezt a törvényt ebben az irányban. És egyáltalán nem az egyszerű állampolgár, hogy így mondjam, idézőjelbe téve az "egyszerű" szót, de a parlame nti képviselő, az adott területtel különösen foglalkozó képviselő tájékozottsága is, tájékozódási lehetősége is bizonytalan. A hét végén Berlinben voltam, éppen egy olyan konferencián, amely a Staziiratokkal foglalkozott, és ott egy, az egykori Stazi szer vezetével, tevékenységével foglalkozó kutató megkérdezte tőlem, hogy ő úgy tudja, hogy az összes kommunista titkosszolgálatok közül a magyar titkosszolgálat rendelkezik a legkiterjedtebb kézirat- és hangarchívummal, és hogy igaze ez, kérdezte tőlem, mint képviselőtől. És én ott álltam zavartan, kínban, és azt kellett, hogy mondjam, hogy nem tudom. Nem tudom, ugyanis nem kaptunk ilyen tájékoztatást. Nem is tudtuk, hogy ezt kérdezni lehet. Ez megint csak azt jelzi, hogy az efféle tevékenység természete szeri nt kibújik mindenféle ellenőrzés alól, a parlamenti ellenőrzés alól is, ezért rendkívül fontos az, hogy legyen egy olyan magas fokú, magas szintű parlamenti felhatalmazással rendelkező közhivatalnok, akinek a tekintete elől teljes mértékben ez a szolgálat sem bújhat ki. Összefoglalóan azt gondolom, hogy ebben a formában ezt a törvényt nem lehet elfogadni. Nagyon sok módosításra van szükség ahhoz, hogy elfogadhatóvá váljon, és semmiképpen nem lehet elkülöníteni a törvény elfogadását és az adatvédelmi biztos megválasztásának időpontját. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz egyelőre más képviselő hozzászólásra nem jelentkezett, ezért a törvényjavaslat általános vitáját elnapolom. Folytatására jö vő heti ülésünkön kerül sor.
