Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 25. hétfő, a tavaszi ülésszak 34. napja - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ)
2235 hogy a részletes vita alkalmával megfelelő törvényt, a következő évezredre szóló, egyént tiszteletben tartó, nemzetet, társadalmat szolgáló törvényt hozzunk létre. Én a magam részéről a törvényjavaslat benyújtásával, ennek a törvénynek az előkészítésével, azzal, hogy ezt a gesztust megtette mind az Igazságügyi Minisztérium, mind a Belügyminisz térium, sőt az Európa Tanács technikával, mindennel segítségére sietett, ebből aláhúzva látom azt a törvényalkotó szándékot, amellyel a törvényalkotás házában a Magyar Parlament elé ezt a törvényjavaslatot benyújtották. A magam részéről már most, az általá nos vita jelen szakaszában azt javaslom a tisztelt Háznak, hogy lelkiismeretesen vegyen részt a vitában, és módosító indítványaival, javaslataival a megfelelő törvényt hozzuk, hogy ne kelljen utódaink előtt szégyenkezni és napjainkban pedig exlex állapotta l szembenézni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a jobb oldalon.) (17.40) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Következik Kőszeg Ferenc képviselő úr a Szabad Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Kőszeg Ferenc (SZDSZ) KŐSZEG FERENC (SZDSZ) Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Az igazságügyminiszter úr az expozéjában az adatvédelemről, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényt kerettörvénynek nevezte. Én nagyon találónak érzem ezt az elnevezést. Az előző törvényről szól ó vitában kormánypárti oldalról valaki közbeszólt, hogy majd biztos azt fogjuk mondani, hogy ez valami pártállami emlékeket idéz. Én nem akarnám ezt mondani, de maga az a szó, hogy kerettörvény, ez önmagában is azt idézi – nagyon jól emlékszünk arra – , hog y a régi parlament az évente négy alkalommal megtartott ülésein kerettörvényeket hozott, s aztán ezekre a kerettörvényekre épültek azok a végrehajtási rendeletek, amelyek sokszor teljesen ellentétes tartalmúak voltak, mint amit a törvény ígérni látszott. E l lehet kezdeni az Alkotmánnyal, amely elvben biztosította az alapvető szabadságjogokat, a szólásszabadságot és így tovább, csak hát voltak hozzá rendeletek, amelyek ezeknek a gyakorlását lehetetlenné tették. Nekem az a megítélésem, hogy a jelenlegi formáj ában ez a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, valóban ilyen kerettörvény jellegű. Két fő indokom van arra, hogy ezt állítsam: Az egyik az, hogy nagyon sok olyan még nem létező törvény van, amelyre ráutal a jelenlegi törvény, kezdve a rendőrségi törvén nyel, amelyről azért el lehet mondani, hogyha nincs is elfogadva, legalább van egy beterjesztett szövege. Ilyen a nemzetbiztonsági törvény is, amelynek van ugyan egy szövege – ez nincs beterjesztve – , de még inkább és talán a legfontosabb ebből a szempontb ól az államtitokról szóló törvény, amely egyáltalán nem létezik, és nem is tudunk arról, hogy folyna. Lehetséges, hogy folyik, de én a magam részéről nem tudok arról, hogy folyik, folyike az előkészítése egy államtitokról szóló törvénynek. Márpedig anélkü l ez a törvény nagyon is a levegőben lóg. A másik dolog, ami talán… hát nem is mondom, hogy érdemese rangsorolni, hogy melyik veszélyesebb hiánya ennek a törvénynek, az adatvédelmi biztos megválasztásának a távoli jövőbe való utalása. Azt mondja a törvény tervezet szövege, hogy az adatvédelmi biztosra azok a szabályok vonatkoznak, amelyek az állampolgári jogok biztosára, tehát majd annak, az állampolgári jogok biztosáról szóló törvénynek az elfogadása után lehet kiegészíteni ezt a törvényt, illetve lehet me gválasztani az adatvédelmi biztost. Az állampolgári jogok biztosáról szóló törvény pedig akkor kerül majd elfogadásra, hogyha kialakul a konszenzus a nemzetiségi jogok biztosairól. Ez a nemzetiségi törvény elfogadásával függ össze.
