Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 25. hétfő, a tavaszi ülésszak 34. napja - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SZABÓ JÁNOS, DR. (FKgP)
2232 a bírósághoz való utalás folytán – az ügynek az elintézése, elveszíti az aktualitását, és ezáltal talán az egésznek a lényege sikkad el. Én úgy gondolom – miután az adatvédelmi biztosnak feladata többek között nemcsak e vonatkozásban a törvényesség feletti őrködés, hanem a hozzá érkezett panaszoknak a kivizsgálása is – , hogy a megoldást az jelenthetné – vagy legalábbis merem remélni, hogy ez egy jobb megoldás lenne, mint amit a javaslat tartalmaz – , ha a két intézmény munkáját akként kapcsolnánk össze, hogy azt mondanánk, hogy az, aki a bírósághoz kíván fordulni a jogai érvényesítése végett, csak akkor teheti ezt meg, ha előtte az ügyét az adatvédelmi biztos kivizsgálta. Nevezete sen: kötelező előzetes eljárásnak kellene megelőznie, az adatvédelmi biztos és a felügyelete alá tartozó, erre vonatkozóan életre hívott szervezet részéről. Tisztelt Országgyűlés! Lehet, hogy erre az a válasz, hogy az adatvédelmi biztos ezáltal annyira let erhelt és annyira elfoglalt lenne, hogy képtelen lenne a funkciójával összhangban ezt a munkát elvégezni. Ezt azonban ebben a percben még nem tudjuk, ez legfeljebb egy hipotézis lehet. De azt fixen tudjuk, hogy a bíróság leterhelt, a bíróság megítélésem sz erint nem képes kellő ütemben elvégezni ezt a munkát. Mondok konkrét adatokat: a Központi Kerületi Bíróság 6 hónapra tűz ki, a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiuma ugyancsak 6 hónapra tűz ki; a munkaügyi bíróságok – azáltal, hogy megszüntették a munkaügyi döntőbizottságok intézményét, és ezáltal a jogkereső közönség egyből a bírósághoz fordulhat az igényével – 9 hónapra tűznek ki. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy ezek a számok önmagukért beszélnek. Na már most, úgy gondolom, hogy az adatvédelmibi ztos vizsgálata jelenthetné azt egyrészről, hogy esetleg meggyőzné az állampolgárt vagy a hozzá fordulót, hogy az igénye nem megalapozott, mert rendelkezik azzal a szakszerűséggel, hogy ezt meg tudja állapítani – esetleg ez az ügyek egy jelentős részét meg szünteti ebben a szakban. Más része – amelyik azáltal kerülne esetleg megszűnésre reményeim szerint, hogy az adatvédelmibiztosnak joga van az illető hatósághoz, szervhez fordulni, amelyikkel kapcsolatos a sérelem, ezen kívül joga van annak a felettes szer véhez fordulni, joga van az ügyészséghez fordulni – , ilyen körülmények között esetleg az ő kivizsgálása során jutna megnyugtató eredményre ez a kérdés. De ha mindez nem következne is be, hanem a bírósághoz kerül az ügy, akkor is megítélésem szerint a bírós ág előtt egy megfelelő tényfeltárás, egy megfelelő jogi helyzetnek a tálalása már biztosítva van – mert valljuk meg, tisztelt Országgyűlés, hogy semmi garancia nincs arra, hogy a bíróságnál is már a megfelelő szakszerűség, a megfelelő hozzáálás, a megfelel ő jogi felkészültség ezeknek az ügyeknek a tekintetében rendelkezésre áll. Na már most, egy ilyen előkészítés után megítélésem szerint a bíróság az esetek jelentős részében döntéshozatali helyzetbe kerülhet nagyon rövid időn belül, és ezáltal megítélésem s zerint ennek az egész ügynek az elintézése nagyon lerövidülhet és szakszerűbbé válhat. Érdemes még elgondolkodni azon – azzal ellentétben, amit a múlt alkalommal Horváth képviselőtársam felvetett – , hogy az adatvédelmi biztosnak kellene adni perlési jogosí tványt, hogy inkább ehhez kellenee állni vagy ahhoz a megoldáshoz, amit esetleg én javasolok. Az is egy alternatíva lehet azonban megítélésem szerint – és itt Goethe gondolatát hívnám segítségül, aki azt mondja, hogy: boldoggá lehet valakit tenni akarata ellenére, na de minek – , tehát ne az adatvédelmi biztosnak a gondja legyen az, hogy kispekulálja, hogy valakinek az érdeksérelme olyane, hogy bírósághoz kell abban az ügyben fordulni, hanem döntse el az illető: az, aki úgy véli, hogy van valóságos vagy vé lt sérelme. (17.00) És miután az adatvédelmi biztos megelőző eljárása közbejött, esetleg utána a bíróság tud az ő ügyében dönteni – számára kedvezően vagy esetleg kedvezőtlenül. Tisztelt Országgyűlés! Mindezekkel arra akartam a tisztelt Országgyűlés figyel mét felhívni, hogy a két intézmény összekapcsolása, munkájának közösködése, az együttműködése esetleg nagyobb sikert jelenthet, mint ha azok dolgoznak különkülön.
