Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 25. hétfő, a tavaszi ülésszak 34. napja - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SZABÓ JÁNOS, DR. (FKgP)
2231 Soron következik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról rendelkező törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Az előterjesztést 4544es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Szólásra következ ik Szabó János a Független Kisgazdapárt részéről. (16.50) Felszólaló: Dr. Szabó János (FKgP) SZABÓ JÁNOS, DR. (FKgP) Köszönöm, Elnök Úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! A személyes adatok védelmével és a közérdekű adatoknak nyilvántartásával kapcsolatos ga ranciális kérdésekről szeretnék pár szót a tisztelt Országgyűlés szíves figyelmébe ajánlani, mielőtt még az ügyben döntéshozatalra kerülne sor. A törvényjavaslat egyik garanciális elemét az jelenti, hogy a bírói út igénybevehetőségét biztosítja azoknak az állampolgároknak, akik úgy vélik vagy úgy érzik, hogy a személyes adataik valamilyen módon – a hatóság által vagy az illető kezelő által – megsértésre kerültek. A jogszabálytervezet ugyanakkor rendelkezik arról is, hogy aki – mint kérelmező – közérdekű ada tokat kíván a hatóságtól, hogy azokat tegyék közzé – vagy más szervtől, és ha erre nem kap kielégítő választ, nem adnak lehetőséget arra, hogy a kérése teljesüljön, akkor ugyancsak fordulhat a bírósághoz, és igényét ott érvényesítheti. Ez utóbbi esetben a törvény – nyilván arra gondolván, hogy az ügynek egy meghatározott aktualitása van – még azt is biztosítja, hogy soron kívüli eljárási lehetőség áll az illető rendelkezésére. Továbbá – gondolom, a szakszerűség követelményének minél jobb biztosítása érdekéb en – beszél arról, hogy a helyi bíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben nem akármelyik helyi bíróság, hanem a megyeszékhelyen működő helyi bíróságok kötelesek és jogosultak eljárni. Ez az egyik garanciális intézmény, amelyet a javaslat tartalmaz. A másik: a z adatvédelmibiztos intézményének a megteremtése azáltal, hogy azt mondja, hogy azoknak a szempontoknak a betartása érdekében, amelyeket a törvényjavaslat megcéloz, létrehozza az úgynevezett adatvédelmibiztos intézményét, illetve az Országgyűlés hatáskör ébe utalja, hogy adatvédelmi biztost válasszon, aki egy független, döntési joggal nem rendelkező, kötelezettséget senkire nem róható, de mégis nagy szaktekintéllyel, nagy hozzáértéssel rendelkező személy, és ezáltal az ő személye mintegy biztosíték arra, h ogy az adatvédelem területén a törvényesség betartatásra kerüljön. Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy mind a két intézmény olyan, amelyik garanciája lehet annak, hogy valóban az alkotmányos jogok ebben a vonatkozásban érvényesülésre kerülhessenek, é s azok a kötelezettségek, amelyeket a törvényjavaslat előír, betartásra kerüljenek. Megítélésem szerint azonban csak egymás mellé van rakva a javaslatban ez a két garanciális intézmény; nincs hatásosan összekapcsolva, és én azt gondolom, ha ez megtörténne, akkor talán eredményesebben, nagyobb hatásfokkal működhetne ez a törvény, illetve mehetne át a teljesülésbe. Miért mondom ezt, tisztelt Országgyűlés? Azt mondják a rossz nyelvek, hogy Ferenc Jó zsef csak annyit tudott magyarul, hogy: minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve. A magam részéről is azt mondom, hogy az, hogy valakinek a joga bírói úton érvényesíthető, nagyon szép, nagyon jó, de én nem mondhatom azt el, hogy ezzel a megoldással meg vagyok elégedve. Azért nem, tisztelt Országgyűlés, mert ha valaki figyeli a bíróságok működését, akkor sajnos tapasztalnia kell, hogy a bíróságok túlterheltek, agyonhajszoltak. Nagyszerű dolog az, hogy azt mondjuk, hogy a bíróság el őtt valaki érvényesítheti az igényét, azonban megvannake ennek a feltételei? Figyelem következetesen a bíróságok kitűzéseit, és azt kell tapasztalni, tisztelt Országgyűlés, hogy mindig nagyobb az időköz az egyik tárgyalás és a másik között, és sajnos ez a tendencia egyre inkább fokozódik. Ezért én úgy gondolom, hogy lényegében megoldás, de úgy tűnik, látszatmegoldás az, hogy a bírói út igénybevehető az illető sérelmet szenvedett részéről; tudniillik nem éri el azt a kívánt célt az, hogy a bírói utat igényb e veszem, amit szeretnék ezzel, illetve a jogalkotó szeretne elérni. Lelassul –
