Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 11. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
219 Annak idején volt érdekképviseleti szervezet, amely jelentősen küzdött annak érdekében, hogy a vállalkozókkal szembeni panaszokat, eljárási szabályokat korábban érdekvédelmi szervezet vitatta meg több tízezer számban egy évben, és ha el marasztalta a vállalkozást, kizárta az érdekvédelemből, és ezáltal megszűnt a vállalkozói tevékenység jogosítványa, mert a jogszabály annak idején úgy szólt, hogy az lehet vállalkozó, aki tagja az adott érdekvédelmi szervezetnek. Akkor is elhangzott az akk ori érdekvédelmi struktúra védelmében, hogy egyszerűen a bíróságok nincsenek felkészülve ezeknek a vitáknak, panaszoknak a kezelésére. Ne vonják meg tőlük ezt a jogosítványt, ne kerüljön ez át a demokratikus jog normál működési elvéhez, majd ha ott kiépíti k ennek a fogadóképességét. Mi azért küzdöttünk, hogy kerüljön csak át a bíróságokhoz, tudjuk, hogy ezzel mekkora károkat okozunk a bíróságoknak. Én általában nem örülök a hazai állami intézményrendszer bővülésének, de itt a Házban a gazdaság egyik vezető szereplőjeként minden alkalommal a bíróságoknak szóló előterjesztések anyagi háttereit én megszavaztam. Szóval szeretném, ha ebben az összhang látszana, hogy nemcsak a Ptk.nak szól. Szeretnénk, ha megszűnnének a munkaügyi döntőbizottságok. Érthető és tudj uk, hogy a bíróságok számára elviselhetetlen teher lesz, ha ez a törvény így elfogadásra kerül, és a munkaügyi viták jelentős része vagy többezres számban való növekedése a munkaügyi bíróságokhoz fog kerülni. Én azt is elhiszem, hogy az ott dolgozók sem ör ülnek ennek, tehát ők is azt a véleményüket fogalmazzák meg, hogy ők ennek az ellátására nem képesek, de amit én egész biztosan tudok, az az, hogyha nem hozzuk meg ezt a törvényt, soha nem lesznek rá képesek. Tehát nem működik az az intézményrendszer, nem működik Európában – európai példát nem tudok rá, nemhogy magyart – , hogy előbb felkészítették volna. Ha az állam felkészült volna arra, hogy milyen feladatai lesznek két év múlva, megalkotta volna ennek a kereteit, akkor nyugodtan a kezébe lehetett volna a dni a feladatokat. Bizony, ez ilyen kényszerpályákkal kezd. Én kérem a Szabad Demokraták Szövetségét, hogy támogassa a törvényjavaslatnak ezt a részét, szüntessük meg, kerüljön a munkaügyi bíróságokhoz. Azzal a javaslatával ellenben egyetértek – és mi nem vettük észre, tehát én a magam részéről támogatásra javasolom – , amelyik azt mondta, hogy nézzük meg, hogy mindent a munkaügyi bíróságnak kelle tárgyalni és ugye ideértve a társadalombiztosítási pereket, amelyek az adott témakör mintegy 30%át teszik ki. Én nem ellenőriztem az adatokat, elfogadtam, ha jól emlékszem, így szólt a felszólalásban. Egész biztos vagyok benne, hogy nem tartozik a munkaügyi bíróságok tevékenység- és feladatkörébe, tehát ezt a 30%ot le kell onnan szakítani, és az általános jogi ir ányelv vagy gyakorlat alá, megoldási keretébe kell tenni. Úgyhogy én ezeket szerettem volna elsősorban elmondani, kérem, hogy fogadják el ezt a hozzászólást képviselőtársaim úgy is, hogy én tiszteletben tartom mindenkinek a jobbító szándékát itt, de azért nagyon fontos lenne, ha a jövőre nézve is van honnan információt szerezni képviselőtársaimnak, ha valamihez módosító indítványokat készítenek elő, meg kell keresni az érintetteket, az érdekelteket. Nemcsak azért, hogy a jó, segítő szándék segítségül süljön el, tehát valóban segítsen, hanem azok nélkül a jó sem valósítható meg, akikre vonatkoztatni akarjuk. Tehát az ő véleményüket minden körülmények között ismerni kell. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Ké tperces reflexióra kap lehetőséget Szigethy István képviselő úr. Felszólaló: Dr. Szigethy István (SZDSZ) SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon örülök Palotás János felszólalásának, mert úgy tű nik, hogy az elmúlt héten eléggé későn elmondott felszólalásom azért valamiféle visszhangra talált,