Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 11. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TÓTH TIHAMÉR, DR. (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - OLÁH SÁNDOR (FKgP
210 Gyenge érv arra hivatkozni, hogy jelentős minőségi különbség van egy vezető és egy éjjeliőr munkájának minősége és eredményessége között. Akik így érvelnek, azok hallgatnak arról, hogy egy vezető és egy éjjeliőr jövedelme tekintetében is óriási minőségi különbség van: amíg egy éjjeliőr egy év alatt vesz fel 60 – 80 ezer forintot, addig egy vezető ezt az összeget egy hónapra kapja munkabérként, de olyan eset is előfordult, hogy egyegy manipulált közgyűléssel a veszteséges szö vetkezet vezetői megszavaztatták a maguk többszázezer forintos prémiumát is. A szövetkezeti vezetők jelentős többsége törekszik a kárpótlási, szövetkezeti és átalakulási törvény tisztességes és a falu békéjét szolgáló végrehajtására. Mindezek ellenére még mindig találkozunk olyan szövetkezeti vezetőkkel, akik még ma sem látják be, hogy a kolhozrendszerű termelőszövetkezet megbukott, s ennek helyét egy új struktúrájú, tulajdonosi alapokon nyugvó szövetkezeti formának kell átvennie. E szövetkezeti vezetők nem ismerték fel, hogy helyük az új szövetkezetben csak akkor lesz, ha szót tudnak érteni a leendő új tulajdonosokkal. Meg kellene érteniük például Kalocsa, Fajsz térségében is egyes szövetkezeti vezetőknek, hogy az agresszivitással, a törvénysértő módszerekk el nemcsak a falu békéjét veszélyeztetik, hanem saját helyzetüket is lehetetlenné teszik. E módosító indítványunkat azzal ajánljuk a Ház szíves figyelmébe, hogy súlyos hibát követnénk el, ha az átalakulási törvényben olyan szövegrészt hagynánk, amely az ér dekek ösztönzésére becsületes és tisztességes szövetkezeti vezetőket is kísértésbe hozna. Mindezek figyelembevételével kérem a tisztelt Házat e módosító indítványok elfogadására. Köszönöm. (Taps a jobb oldalról.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. K övetkezik kétperces felszólalásra Tóth Tihamér képviselő úr a Magyar Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Dr. Tóth Tihamér (MDF) TÓTH TIHAMÉR, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnézést kérek, hogy a hozzászólás menetét megszakítom, de miután Pelcsinszki Boles zláv képviselőtársam, úgy érzem, rosszul értelmezte az átmeneti törvénynek a vagyonnevesítésre vonatkozó szabályait a volt tagok és az örökösök tekintetében, szeretném a törvény szövegével kiigazítani. A vagyonnevesítésre a törvény két változatot rendel. A z egyik, amikor a tagok kérésére a szövetkezetnek kötelező a volt tagnak a vagyonnevesítési igényét elismerni, a másik pedig, amikor a szövetkezet döntésétől függően – a tag akár kéri, akár nem – , ilyen esetben a volt tagot és örökösét, az alkalmazottat és a besegítő családtagot részesíti vagyonnevesítésben, és csak és kizárólag erre az esetre mondja a törvény azt, hogy a vagyon 10%át nem haladhatja meg ez a mérték. – Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalról.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Követk ezik Oláh Sándor képviselő úr a Független Kisgazdapárttól. Felszólaló: Oláh Sándor (az FKgPi képviselők 33 tagú csoportja) OLÁH SÁNDOR (FKgP 33 tagú képviselőcsoport): Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Egyértelmű, hogy milyen törvényjavaslat van az asztalunkon. Lehet vitatkozni azon, hogy a megfogalmazás teljesen tiszta, világose, a szándék azonban ebből a törvényjavaslatból egyértelműen kitűnik – és ez nagyon egyszerűen fogalmazható meg. Az a szándék, hogy a szövetkezetek átalakítása során érvén yesüljön egy alapvető közgazdasági érv és szemlélet, hogy a kialakuló új szövetkezetekbe úgy menjen át az üzletrész, a tulajdonosi érdekeltség, hogy az kifejezze a valamikori vagyoni hozzájárulás mértékét is, és kifejezze a vagyonszaporodásban való részvét el mértékét. Aki ezt a – ma vitathatatlan – közgazdasági szemléletet cáfolni akarja, az elvileg nem tud egyetérteni ezzel a törvényjavaslattal.