Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 11. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos):
211 Köszönöm Fodor képviselő úrnak a konstruktív hozzáállását, aki kritikával illeti a szándékot is, de amennyiben e bből mégis törvény lesz, pontosítani és javítani kíván ezen. Ehhez csatlakozna két észrevételem, két észrevételcsokrom, az ellenzék egyikmásik megnyilvánulását illetően. A FIDESZ részéről, mintegy a pécsi nyilatkozatok cáfolataként, megint egy olyan hozzá szólás hangzott el, amelyik ilyen polgárriogató hozzászólás. Megszoktuk: a kárpótlás során, minden mezőgazdasági törvénynél egy rémképet festünk föl a társadalom elé – egy ilyen egyszerű törvény módosítása kapcsán is – , hogy milyen nehéz helyzetbe fog kerü lni az ország, a mezőgazdaság kaotikus állapota miatt. Hát, kérem, erről tényleg kell beszélni. Azt hiszem, a FIDESZ sem, és az ellenzék sem mondhatja, hogy a mezőgazdasági üzemek irányítói körében többségben a kormánypártiak lennének. (Közbeszólás a bal o ldalról: Szaporodnak!) Tehát, ha már annyira féltik a szövetkezet önállóságát és minden olyan beavatkozást, amelyiknél alkotmányosság is vitatható, akkor vajon miért nem féltik ezeknek az embereknek a beállítottságát, gondolkodásmódját, hogy ez mennyiben f ogja a magyar jövőt, a mezőgazdaság jövőjét és az ország ellátási helyzetét segíteni. Kérem, egy jó évvel ezelőtt már riogattak minket, hogy a kárpótlás miatt nem lesz termés. A jóisten az évtized legragyogóbb termésével áldotta meg a mezőgazdaságot, és ni ncs ellátási zavar, sőt, soha nem látott exportteljesítmény lett az eredmény. És most, valami csodálatos módon, majdnem azonos feltételek mellett – zavar van. Mekkora a szándék, kinek a szándéka érvényesül a zavarokban, a megműveletlen, a betakarítatlan, a z előkészítetlen mezőgazdasági állapotnál? Azt mondják, nincs üzemanyagra pénz. Nincs érték, nincs eszköz, ami pénzzé tehető, hogy üzemanyagot vegyünk? Vagy nincs megértő kormányzat, amelyikhez ha odafordulnak, ebben segítséget nem adna? – Tessék ezt bizon yítani! Egyszer tehát a mezőgazdaság helyzetét jó volna levenni így a napirendről. Mi tényleg aggódunk azért, amilyen a határ állapota, és amilyen a mezőgazdasági üzemek állapota – de készülő, és még ezt a jelenlegi státust nem érintő törvények igazán nem indokolják, hogy a mezőgazdaságban sokszor tudatos visszatartás legyen. Ez egyszer a dolognak az egyik oldala, a másik pedig az a szándék, hogy "robbantani" kellett volna a szövetkezeteket. Kérem, a magyar vidéket "bontási anyagból" építjük, a magyar jövőt . Nincs hozzá új anyagunk, nincs hozzá új pénzünk – és méghozzá úgy kell bontani és építkezni, hogy az átalakítás alatt az "üzletnek" zavartalanul működni kell. Hogyha valaki most, utólag, nagy szociológiai megfontolások eredményeként arra a meggyőződésre jut, hogy nem jó a szövetkezeti átalakítási törvény, mert nem "robbantja" a mezőgazdasági üzemeket, sajnáljuk – úgy látszik, rájött arra, ami tényleg szándékunk volt és ígéretünk: nem akarunk rombolni, nem akarunk rongálni. Újat akarunk, tisztességesebb új at építeni – ismétlem: bontási anyagból. Ha valaki tud új építőanyagot idehozni, hozza, tegye le az asztalra – és sokkal könnyebb lesz a Kormánynak és a Parlamentnek a helyzete! Elnézést, hogy én is elkövettem azt a hibát, amit a felszólaló k: nem a tárgyalt törvényjavaslathoz szóltam csak hozzá. Mindenki másról beszélt, nem erről: az átalakítási törvényről, a szövetkezeti törvényről, a mezőgazdaság helyzetéről és például a munkanélküliségről. Kérem, mi baj van akkor, ha egy gazdasági átalakí tást munkanélküliség követ? Hát nem hatékonyabb munkavégzést szeretnénk megvalósítani? A hatékonyabb munkavégzés nem átmeneti munkanélküliséggel jár? Miért festjük ezt fel a falra, valami ördögként? Hát a gazdaságpolitika törekvése ez – nem a munkanélkülis ég: a hatékonyabb munkavégzés! Persze, hogy felszabadulnak emberek! Legfeljebb féltik a csak jelenlétért díjazott emberek a helyzetüket, mert az átalakított szövetkezetbe nem kellenek az odaküldött, és csak jelenlétért díjazott emberek. Azok fognak majd ös sze, akik érdemesnek tartják, hogy összefogjanak, és nem vesznek be maguk közé odaküldött ingyenélőket. Persze, lesz munkanélküliség, de ha ezekből lesz, őszintén szólva megkapják az intézményes segítséget, de nem is bánom, hogy ha munkanélküliekké válnak. Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Dornbach Alajos) :
