Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 11. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - CSÉFALVAY GYULA (KDNP)
204 mennyi tejet értékesített rajtuk keresztül, ki hány vállalkozó órát teljesített, ez a belső játékszabályból van, hogy hogyan, de mind ilyen jogcímekre fognak osztani és értékpapírra nem vagy alig. Vagyis az a furcsa helyzet van, hogy miközben a törvény dinamizál egy csomó embert, aki joggal érezheti úgy, hogy vele kibabráltak a múltban, most be fog jelentkezni papírokért, kap papírokat és ezzel a tagságot arra ösztönzi, hogy olyan játékszabályokat csináljon, hogy a papíroknak ne legyen hozadéka. Vagyis kap szép nagy címletű papírokat, amelyek nem fognak érni semmit. Így tehát a törvény kiszúrt azokkal, akik azért dolgozták át az eredeti kormányjavaslatot – tehát az egész gazdasági bizottsággal – , hogy dinamizálják a szövetkezeten belüli viszonyoka t és merjék azt felforgatni, kiszúrt azokkal, mert egy ellenérdekeltséget vitt be, hogy a tagok ne merjék és ne akarják felforgatni, és kiszúrt azokkal is, akiknek most látszólag vagyonjegyet juttat, illetve üzletrészt juttat, mert azok nem fognak kapni se mmit. Egyébként nagyon jó. (Derültség. – Taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Cséfalvay Gyula képviselő úr a Kereszténydemokrata Néppárttól. Felszólaló: Cséfalvay Gyula (KDNP) CSÉFALVAY GYULA (KDNP) Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Előttem lévő felszólalók sok minden olyat elmondtak, amit én el akartam mondani. Nem akarok ismétlésbe bocsátkozni, de én egyetértek ezzel az előterjesztéssel és örülök annak, hogy ez az előterjesztés tulajdonképpen megszületett. Az átmene ti szabályokból sok minden kimaradt. Gondolom, hogy a törvényt, amikor tárgyaltuk és a módosító javaslatok befutottak, azt a bizottságok tárgyalták meg, de éppen olyan időszakban, amikor a költségvetési törvényt is tárgyaltuk, és azért voltak foghíjasok a padsorok, mert közben bizottsági ülések is folytak. Nem volt arra mód, hogy a módosítást előterjesztő képviselőt a bizottság ülésére meg tudták volna hívni. Tehát az előterjesztő nélkül tárgyalta meg a bizottság, nem tudta megvédeni az álláspontját. Én tud ok több olyan módosító javaslatról, ami, ha helyet kapott volna abban a törvényben, akkor ma nem lenne itt előttünk ez az önálló indítvány, amiről most beszélünk. Fodor István képviselőtársam, aki maga gyakorló gazda, tszvezető, nagyon jól látja azt, hogy milyen problémák vannak. Juhász Pál éppúgy elmondta azokat a problémákat, amelyeket a törvény majd magával hoz, hogy ennek a végrehajtása során hogy kerülnek szembe az emberek egymással a falvakban a tszen belül, és azok, akik kívülállók, de vagyonrész, illetve üzletrész majd jut nekik. Glattfelder Béla képviselőtársam itt a kehes lovakat említette, persze ő nem volt ott, amikor szervezték a termelőszövetkezeteket, de hogy képet kapjon róla, javasolom, hogy olvassa el Galgóczi Erzsébetnek Egy magyar karri er című könyvét, amit meg is filmesítettek – lehet, hogy azt nem látta – , bizonyára másképpen nézné ezt a kérdést. Legyen elismerve az is, hogy a vagyon hogy képződött, és hogy gyarapították. Először is azok, akik be lettek kényszerítve a termelőszövetkeze tekbe; csak azok lettek bekényszerítve, akiknek vagyona, földje volt, hozzá fölszerelése, mert ezzel lehetett kezdeni. Ez volt az alapja a termelőszövetkezetnek. Azoknak az idős embereknek, akik akkor már jóformán leélték az életüket, és összegyűjtött vagy onukért tartották volna el a gyerekeik, ez ott veszett benn a tszben. Kaptak 260 forint öregségi járulékot akkor, ha a 70 éves korukat elérték. Ezek nem sok mindent élveztek ebből. Ez ott veszik. Most úgy gondolják, hogy osszuk föl az egész vagyont azok k özött, akik jelenleg tagok? Ez nagyon méltánytalan és igazságtalan lenne! De hogy a bevitt vagyon milyen értéket képviselt, azt ma már senki nem tudja megállapítani pontosan, mert hiszen a bizonylatok már elkallódtak, nem is találják meg őket. Valamit azér t alapul lehetne venni, mégpedig a termőföldet, mert a termőföldhöz volt meg a fölszerelés, volt meg a
