Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 11. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - FODOR ISTVÁN, DR. (független)
200 El kell mondanom, tehát azon túlmenően, hogy nagyon sok esetben a vagyoni hozzájárulásban a nem termőföld – tehát a más természetű vagyon – nagyon jelentéktelen volt. Itt az is nagyon nagy problémát fog okozni, hogy – amennyire én ismerem a szövet kezeteket – a szövetkezeteknek erről nincs is olyan megbízható nyilvántartásuk, ami alapját képezheté a vagyonnevesítésnek. Tehát a termőföldön kívüli egyéb vagyontárgyak tekintetében nincsenek meg a nyilvántartások. Ha viszont a termőföld, mint vagyoni ho zzájárulás tárgya figyelembe veendő a vagyonnevesítés során, akkor az a véleményem, hogy ennek egy értéket kell adni, azért, hogy más vagyontárgyakkal forintban összemérhető legyen. A mi módosító javaslatunk ezért tartalmazza azt, hogy a kárpótlási törvény ben megfogalmazott aranykoronánkénti ezer forintos értékkel kerüljön figyelembevételre a termőföld. A második megjegyzésem kapcsolódik az előzőhöz, tehát ugyanazt feltételezi, hogy az előterjesztők a termőföldet is a vagyoni hozzájárulás részeként akarják beszámítani. Ebben az esetben viszont elfogadhatatlannak tartom azt – tartjuk azt képviselőtársammal – , hogy a tagsági viszony önmagában jogcímként jelenjen meg a törvényben vagyonnevesítésre. Elfogadhatatlan azért, mert abban nyilvánvalóan nincs közöttünk vita, hogy a vagyonnevesítéskor egyrészt a vagyon létrehozásában való közreműködést, egyrészt pedig a vagyon gyarapításában való közreműködést – nyilvánvaló – a vagyonbevitel alapján történik, és ez benne foglaltatik a módosító önálló indítványban. A vagy on gyarapításában való közreműködés is benne foglaltatik azáltal, hogy benne van, hogy a személyes közreműködés arányának és súlyának megfelelő mértékben. De volt olyan eset, amikor a tagsági viszony nem kötődött személyes közreműködéshez, hanem a tagsági viszony kizárólag a vagyoni hozzájáruláson alapult. Tehát valaki bevitte a földjét, illetve valakinek a földjét vagy egyéb vagyontárgyait használatába vette a szövetkezet, tagja lett a szövetkezetnek; ebben az esetben viszont, ha a tagsági viszony önálló j ogcímként megjelenik a törvényben, akkor a vagyoni hozzájárulás után kétszer fog üzletrészben részesülni az, aki megkapja egyszer a vagyoni hozzájárulás alapján, de mivel a vagyoni hozzájárulás alapján szerzett tagsági viszonyt is, ugyanezért fog kapni a t agsági viszonya után is. Tehát ebben az esetben a tagsági viszonynak, mint önálló jogcímnek ki kell maradnia a törvényből. A harmadik megjegyzésem a harmadik módosító javaslathoz kapcsolódik. Az előterjesztésből én azt a szándékot olvasom ki, hogy a szövet kezet vagyonának a 40től 80%ig terjedő mértékét kelljen nevesíteni a személyes közreműködés arányában, és a 20tól 60%ig terjedő részét – tehát az összvagyon 20tól 60%ig terjedő részét – kelljen nevesíteni a vagyoni hozzájárulás arányában. Ha viszont ezt akarták az előterjesztők, akkor ezt kell a törvénybe beleírni, mert a törvényben nem ez van! A törvényben az van, hogy az üzletrész 40 – 80%ának mértékéig kell figyelembe venni a tagsági viszony időtartamát, a személyes közreműködés súlyát és arányát, 2 0 – 60%ig a vagyoni hozzájárulás mértékét. Kérem szépen, a szövetkezetnek vannak olyan tagjai, akik vagyoni hozzájárulást nem teljesítettek! De nyilvánvaló, hogy a személyes közreműködésük arányában mint szövetkezeti tagok, üzletrészt fognak kapni. Egyszerű en értelmezhetetlen, hogy az üzletrészeik 40 – 80%át kaphatják meg a személyes közreműködésük arányában, hiszen ők a saját üzletrészüknek csak a 100%át kaphatják meg a személyes közreműködésük arányában! Tehát azt gondolom, hogy itt nem tartalmi különbség van közöttünk, hanem ez egyszerűen – elnézést kérek az előterjesztőktől – , magyarul olvasva az értelmezhetetlen és praktikusan is értelmezhetetlen. Tehát ha így gondolták az előterjesztők, akkor ezt a dolgot át kell fogalmazni. A negyedik megjegyzésem azza l a módosító javaslattal kapcsolatos, amelyet magam nyújtottam be, és amely tartalmi összefüggésben nincsen az önálló indítvánnyal, ellenben a január 6án elfogadott törvénynek egy hiányosságát hivatott pótolni. Hadd hívjam fel a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy hosszú időn keresztül az úgynevezett moratóriummal védtük a szövetkezet vagyonát azért, hogy majd amikor az átalakulás ideje elkövetkezik, akkor a szövetkezet tagjai a valóságos vagyont és ne értékpapírokat találjanak vagy esetleg már azt se ta láljanak, mert eladta a szövetkezet a vagyonát és esetleg fel is élte. Az átmeneti törvény hatálybalépésével, illetve ennek hatálybalépése által más törvények és rendelkezések
