Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 11. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - NAGY VARGA DEZSŐ (Független Kisgazdapárti képviselőinek 33 tagú csoportja) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ)
201 hatályon kívül helyezésével összességében egy olyan jogi helyzet állt elő, hogy az igaz ugyan, hogy gazdasági társasággá nem alakulhatnak át a szövetkezetek, de annak az égvilágon semmi akadálya nincs, hogy szövetkezet ingatlanvagyonát gazdasági társaságba apportként bevigye. Azt gondolom, hogy azt nem kell magyarázni, hogy a szövetke zet tagjai számára nem mindegy, hogy majd amikor elkövetkezik annak az ideje a vagyonnevesítést követően, akkor egy részvényt fog találni, ami egy kftben vagy részvénytársaságban számára azt biztosítja, hogy esetleg kisebbségben részt vehet a közgyűlésen, aztán vagy kap az értékpapír után osztalékot, vagy nem kap utána osztalékot – vagy nem mindegy számára az, hogy az átalakulási törvény szabályai szerint ténylegesen hozzájuthat ahhoz a vagyontárgyhoz és használatba is veheti. Ezt az utóbbi módosító javasl atomat azért terjesztettem elő, mert már azóta találkoztam olyan esettel, amikor szövetkezet megkísérelte azt, hogy egy vagyontárgyat gazdasági társaságba adjon. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megadom a szót Nagy Varga Dez ső képviselőtársunknak a Független Kisgazda Pártból, s átadom az elnöklést Dornbach Alajosnak. (Az elnöki széket dr. Dornbach Alajos foglalja el.) Felszólaló: Nagy Varga Dezső (az FKgPi képviselők 33 tagú csoportja) NAGY VARGA DEZSŐ (Független Kisgazdapár ti képviselőinek 33 tagú csoportja) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt Glattfelder Béla képviselőtársam felszólalásához szeretnék rövid reflexiót fűzni. A vagyonnevesítés kapcsán kö vetkezetesen ingóságról, holmi kehes lóról és pegazusokról beszél. Hát a vagyonnevesítés kapcsán akkor, amikor frakciónk a hárompárti megállapodás alapján ezt a törvénymódosító javaslatot beterjesztette, elsősorban azt akarta célozni ezzel, hogy törvényszi ntű szabályozás jöjjön létre a vagyonnevesítésben, nem pedig a közgyűlés által nagyon sokszor és legtöbbször manipulálható határozatokkal. Fodor István képviselőtársamnak a százalékos értékelését egykét mondattal szeretném megvilágítani. Véleményünk szeri nt teljesen világos, az előterjesztők az üzletrész mértékét a közreműködés kapcsán 40 és 80%os mértékben kívánják meghatározni. A bevitt vagyon mértékére – amelyre nagyon helyesen mutatott rá – mindenekelőtt a termőföld az alap. És az mérhető, hisz a kárp ótlás kapcsán is meghatároztuk az aranykorona értékét. Én úgy gondolom, azzal, hogy törvényszinten szabályozzuk a vagyonnevesítés mértékét, helyesen jár el a magyar Parlament, mert tulajdonképpen a vagyont bevivők, akik időközben nem szövetkezeti tagok… Gl attfelder Béla képviselőtársam következetesen a szövetkezeti tagokról beszél! A ma szövetkezeti tagok a vagyon létrehozásában és az alakításkori időpontban 50%ban sem vettek részt! Tehát mindenképpen indokolt gondolni azokra, akik a vagyon létrehozásában közreműködtek. Lehet, hogy a szűk előterjesztés talán nem egészen kimunkált, és nagyon sok pontját el tudom fogadni Fodor István képviselőtársamnak, amikor a vagyonnevesítésnek egy részletesebb elemzését kívánja, de azt semmiképpen nem tudjuk elfogadni – e zt a gazdasági bizottságban is Glattfelder Bélával komoly vitákban kifejtettük – , hogy a vagyonnevesítés kapcsán ne törvényszintű szabályozás jöjjön létre. Lehet ez a szabályozás esetleg 21%, de ez egy olyan alapküszöb, amit a közgyűlés már nem tud manipul álni. Én kérem a tisztelt Házat, hogy a frakció átal előterjesztett törvényjavaslatot támogassa. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Juhász Pál képviselő úr a Szabad Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Juhász Pál (SZDSZ) JUHÁSZ P ÁL (SZDSZ)
