Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 11. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
198 keletkezik, és nem a szövetkezet és a jogosult között, hanem a két jogosult között keletkezik jogvita, hiszen azt mondja az a tag, aki egy csánkpókos, rossz, kehes lovat vitt be, hogy a másik nem pegazust vitt be, az ő lova is csak olyan rossz volt, mint az enyém, és erre minden érdeke megvan – mint ahogy ezt majd be fogom bizonyítani – azért, mert a javaslattevők minenképpen legalább 20%os mértékig vagyonnevesítésben kívánják ezeket a tagokat részesíteni. Ha a bíróságra bízzuk , mennyi ideig fog tartani ezeknek a jogvitáknak az elbírálása? A madárfüttyöt nem sikerült ugyan megítélni, vajon a lovak minőségét majd sikerüle a bíróságnak megítélnie? Tisztelt Ház! Gondoljanak bele abba, hogy azáltal, hogy a javaslattevők legalább 20 %át a közös vagyonnak a vagyonbevitel alapján kívánják majd megítélni úgy, hogy közben vannak olyan szövetkezetek, amelyeknél – mivel nem történt részjegyjegyzés – tulajdonképpen a vagyonbevitelek mind természetbeni vagyonbevitelek csupán. Nagyon erős ell enérdekeltséget alakít ki a különböző jogosultak között. Hiszen abban az esetben, hogyha egy szövetkezeten belül csak egyetlenegy fő tudja bizonyítani azt, hogy ő egy darab lovat bevitt a szövetkezetbe, akkor e szerint a törvény ilyen formán való módosítás a szerint – mivel csak ő egyedül tud vagyonbevitelt bizonyítani a szövetkezetnél – a szövetkezet vagyonának 20%ára egyedül ő lesz jogosult. Ez azt jelenti, elképzelhető, hogy egy kehes, csánkpókos lóért ma mondjuk 20 millió forintot kap az arra jogosult. Tisztel Ház! Továbbá szeretném megjegyezni azt, hogy vannak olyan szövetkezetek – például az ipari szövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek bizonyosan ilyenek – , ahol a vagyoni hozzájárulás nem éri el a vagyon létrehozásában a 20%os mértéket. A múlt h ét végén beszéltem például fodrász szövetkezetek képviselőivel, illetve ipari szövetkezetek tagjaival, és ott teljesen nyilvánvaló, hogy ez a feltételezés nem állja meg a helyét. Végül engedjék meg, hogy azokról az alkotmányjogi problémákról, amelyekről má r Világosi Gábor, az alkotmányügyi bizottság kisebbségi véleményének előadójaként beszélt, én is ejtsek néhány szót. Én egyetértek azzal, hogy ez a javaslat alkotmányellenes, és én is hivatkozok a 7/1991es alkotmánybírósági határozat indoklására, ahol az Alkotmánybíróság kimondja, hogy az alapjog korlátozása a tulajdonjog korlátozásán keresztül abban az esetben, ha a rendelkezési jogot korlátozzuk, akkor valósul meg, ha ez nem elkerülhetetlen, és kényszerítő ok nélkül történik, vagy ha a korlátozás súlya a korlátozással elérni kívánt célhoz képest aránytalanul nagy, akkor megvalósul. Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy kényszerítő okról, elkerülhetetlen körülményről nincsen szó, tehát egyrészről megvalósul mindenképpen az alapjog korlátozása, de másrészről, ha megvizsgáljuk azt, hogy vajon ez a korlátozás arányban álle az elérni kívánt céllal – , hogy valamifajta igazságosabb vagyonmegosztást, vagyonnevesítést írunk elő a szövetkezetek számára, akkor szintén azt kell mondanunk, hogy ez az arányosság nem áll f önn. Többek között azért nem áll fenn, mert a Kormány által benyújtott eredeti törvényjavaslat, amelyik egyébként a FIDESZ számára sokkal szimpatikusabb volt, és ezért egyetlen egy, az eredeti törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatot sem fogadott el; ennél a jelenlegi módosításnál lényegesen kisebb korlátozással kíván élni, hiszen ott 50%os mértékig kívánja csak meghatározni, hogy milyen formában kell a vagyonnevesítést véghezvinni, nem úgy, mint itt, ahol egy egészen részletes táblázatot írtak le az előterjesztők. Egyébként ebben az esetben én azt gondolom, hogy az még egy igazságosabb megoldás is, hiszen – mint beszéltem – az ipari és a fogyasztási szövetkezeteknél ez a 20%os nevesítési kényszer a bevitt vagyon alapján semmiképpen nem igazságos. Tehát összefoglalásként – lassan most már húsz percnél tartok – azt szeretném elmondani, hogy ez a módosító javaslat, bár szándékában feltétlenül tisztességes, így önmagában nem állja meg a helyét. Vagy egy sokkal részletesebb, jogtechnikailag kidolgozott abb javaslatot, a részletekre kitérő, például a csánkpókos ló és a pegazus közötti összehasonlítást lehetővé tevő táblázatot is tartalmazó törvényjavaslattal hajtható végre, természetesen akkor, hogyha az ipari és a fogyasztási szövetkezetekre is különös s zabályokat próbál a törvény megállapítani, akkor hajtható végre; és hát sajnos az alkotmányjogi problémákat is figyelembe kell venni. Tehát hiába a három doktorral
