Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 5. kedd, a tavaszi ülésszak 27. napja - Határozathozatal a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
1828 A Kormány azt javasolta, hogy a járadék öszszege 1993tól minden év március 1jétől az előző évi átlagos nyugdíjemelés 30%ával megegyező mértékben emelkedjék. Ez ebben az évben maga sabb lenne, mint a kárpótlási jegyek mögött álló állami vagyon átlagos hozama. Ennél a mértéknél ezért ma magasabb emelésre megalapozottan nem tehetnénk javaslatot, de elfogadhatónak tartjuk azt az indítványt, amely ezt a mértéket alsó határnak tekinti, és a tényleges emelés mértékéről az Országgyűlés döntési kötelezettségét írja elő minden évben az állami költségvetési vita keretében. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Ha elfogadják ezt a törvénytervezetet, törvényerőre emelik, ez körülbelül a kár pótlásban részesülők felét érinti, körülbelül az érintettek fele élhet ezzel a lehetőséggel. Ez egy óriási szám. Azt hiszem, hogy az állampolgárokat megnyugtatja, hogy evvel a lehetőséggel is bővül a kárpótlási jegyek felhasználása, nevezetesen életjáradék ra váltással. Kérem, szíveskedjenek a törvényjavaslatot az említett módosító javaslatokkal együtt, amit támogatunk, elfogadni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) (17.00) Határozathozatal ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen miniszter úr válaszát. A határo zathozatal következik. A benyújtott módosító javaslatokról együttes jelentést készítettek a bizottságok 5600as számon. A költségvetési bizottság kiegészítő jelentést nyújtott be 5632es számon. A határozathozatal során az alapjelentés pontjainak sorszámát követjük. Az alapjelentés 1. pontja szerint Csehák Judit képviselőasszony javaslata szerepel. Nem kapta meg a bizottságokban az egyharmados támogatást, így erről döntenünk nem kell. A jelentés 2., 3., 4. és 7. pontjai alternatív megoldásokat tartalmaznak a törvényjavaslat 1. §ára, de a 2. pontban lévő javaslat nem kapta meg a szükséges mértékű bizottsági támogatást. A 7. pont szerint Seszták László és Horváth Béla urak javaslata szerint az életjáradék a 65 éves kor betöltését követően, vagy legalább 67 sz ázalékos munkaképtelenség esetén járjon. Felhívom figyelmüket, hogy a 11. és a 12. pontokban lévő javaslatokról csak akkor tud az Országgyűlés határozni, ha a 7. pontban szereplő javaslatot elfogadta. A 3. pont szerint Pásztor Gyula úr javaslata az életjár adékot a 60. év betöltésétől tenné függővé. A 2. pont szerint Faddi József úr azt javasolja, hogy a korhatár nők esetében 60 év, férfiak esetében pedig 65 év legyen. A 4. pont szerint Török Gábor úr indítványozza a korhatár egységesen 62 évben történő megh atározását. Először Seszták László és Horváth Béla urak javaslatáról szavazunk a jelentés 7. pontja szerint. A szociális, a gazdasági és a költségvetési bizottság a javaslatot támogatja. Miniszter úr egyetérte? KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen. ELN ÖK (Dornbach Alajos) : És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 198 "igen" szavazattal, 1 ellenszavazat és 6 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta. A jelentés 5. pontja szerint Faddi József úr terjesztett elő módosító ja vaslatot a törvényjavaslat 1. §ára, azonban nem kapta meg a szükséges mértékű bizottsági támogatást. A 6. pont szerint Németh Béla úr a törvényjavaslat 1. §át új bekezdéssel kívánja kiegészíteni. Lényege: az a jogosult, aki az előírt életkort nem érte el , kárpótlási jegyét a Társadalombiztosítási Főigazgatóságnál letétbe helyezheti. A gazdasági bizottság támogatja, a többi bizottság nem. Miniszter úr? KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
